Nagyhegyesen kézen fogta a mezőgazdaság az ipart
Nagyhegyes, a hajdúsági település az utóbbi években figyelemre méltó gazdasági fejlődésen ment keresztül. A Magyar Közlöny legfrissebb adatai szerint 2025-ben az egy főre jutó szolidaritási hozzájárulás tekintetében az ország élvonalába, Hajdú-Biharban pedig az élre került. A siker mögött a helyi ipar és mezőgazdaság dinamikus fejlődése, valamint a befektetői érdeklődés áll.
Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan érte el ezt az eredményt Nagyhegyes, és milyen jövőbeli lehetőségek rejlenek a település gazdasági életében.
Mint írtuk, Nagyhegyes vezet vármegyénkben az egy főre jutó szolidaritási hozzájárulás befizetés tekintetében 2025-ben a Magyar Közlöny adatai alapján. Az előkelő helyet a jelentős iparűzésiadó-bevétel és a viszonylag alacsony lakosságszám eredményezi. Konkrétan: Nagyhegyesen 2771 lakos van, a falu 242 millió 560 ezer forint szolidaritási adót fizet be az államkasszába, ami egy lakosra vetítve 87 535 forint, és ezzel messze megelőzi Ebest, ahol 63 826 forint és Nádudvart (56 692 forint), továbbá a negyedik helyen álló Debrecent (51 453 forint).
Kulcsszerepben a téesz-utódok
Nem is kell nagyon kapargatni a felszínt, hogy rájöjjünk, miért is magas helyiadó-bevétele Nagyhegyesnek. Több, és főleg tehetős gazdasági egysége van a településnek. Kezdődött a földgázkutatással, aztán a földgáztárolással folytatódott, miközben a szénhidrogének lelőhelyeinek megtalálásával, kitermelésével és tárolásával foglalkozó hazai cég egy országos viszonylatban is jelentős telephelyet hozott létre a falu határában. Ez, pontosabban az a tényező, hogy ha egy ekkora cégnek jó hely Nagyhegyes, akkor az másnak is jó hely lehet; vonzotta a befektetőket. Az elmúlt évtizedekben több nagy cég is betelepült a Hajdúhát kiváló termőföldjén 1952-ben létrejött településre – hallgatta végig bólogatva a Cívishír okfejtését Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere, majd gyorsan hozzá is fűzte, hogy az alapvetően mezőgazdasági jellegű területen a helyi termelőszövetkezetek fuzionálása után létrejött Vörös Október téesz – a nádudvari mögött – az ország második legjobb szövetkezete lett, és a rendszerváltáskor, a szövetkezet felbomlása után a tevékenységét folytató négy kft. a fejlesztéseik, beruházásaik révén ma is jól működnek.
Ezzel párhuzamosan az ipar is terjeszkedett Nagyhegyesen.
De térjünk vissza a volt téesz-utód kft.-ihez: a polgármester tudatta, az állattenyésztők a mai napig sertéseket tartanak, bár az elmúlt években volt egy kis problémájuk, de átvészelték. A takarmánykészítő társaság már olyan naggyá nőtt, hogy helyi adó befizetésben megelőzte a földgáz- és kőolaj származékokkal foglalkozó országos cég helyi telephelyét. A társaság ma már kisebb részben gyárt haszonállatok számára takarmányt, a fő profil, igazodva a változó igényekhez, a kutya- és a macskatápgyártás. A téeszből lett másik két gazdasági társaságnak a növénytermesztés a profilja. Ezek a társaságok is sok helyi adót fizetnek be.
Néhány évvel ezelőtt igény mutatkozott iparterület létesítésére.
Mivel a legelő az önkormányzat tulajdona, ezért a faluvezetés döntése szerint ott alakították ki a gazdaság további fejlesztése számára alkalmas területet. Hét ipari parcellát hoztak létre, mindet kiadták öt évre azzal, hogy két év után, aki nem csinált ott semmit, vagy ha el is indította a vállalkozását, de két új dolgozót nem foglalkoztat, attól visszaveszik a területet. Persze volt ilyen is.
– Meg is kaptuk néhány nagyhegyesi lakostól, hogy ezt a mezőgazdasági falut eliparosítjuk. De nem tudunk mit csinálni, hiszen, ha erre van igény, akkor a fejlődés megtartása miatt efelé kell mennünk, követni kell az igényeket. Tehát a mezőgazdasághoz érkezett az ipar, mintegy szélesítette a foglalkoztatási palettát – fűzte hozzá Bajusz Istvánné.
Az ipari terület – ahogy fogalmazott a faluvezető – a kitűzött célt el is érte, meg nem is. Azt szerették volna, hogy új üzemek jöjjenek, de ez nem nagyon valósult meg. Inkább a faluból települtek ki vállalkozások, például faipar cég, autójavító szerviz, logisztikai központ.
Se vendégmunkást, se akkumulátort
– Megvan még Nagyhegyes varázsa, kopogtatnak befektetni szándékozók – válaszolta a kérdésünkre Bajusz Istvánné, majd azzal folytatta, hogy van egy 4,5 hektáros területe az önkormányzatnak, amelyet három felé osztottak. Ezt egyben is, és külön-külön is lehet majd bérelni. Az irány az önkormányzat részéről egyértelmű: a lakosság egészségét, a környezet tisztaságát veszélyeztető tevékenység nem jöhet. Már csak azért sem, mert Nagyhegyes továbbra is jelentős mezőgazdasági, élelmiszer-alapanyag termesztő terület, és ezt meg kell hagyni a jelenlegi állapotában. Emellett a másik kikötés, hogy munkásszállót sem létesíthetnek. Ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy az egyik elbontott sertéstelep helyén egy vállalkozó szeretne ipari létesítményt telepíteni. Addig azonban nem kapja meg az engedélyt, amíg egyértelműen le nem írja, hogy mit csinál majd. – A település jó híre, jó levegője, egészséges volta ne kerüljön veszélybe – összegzett Bajusz Istvánné.
Azzal együtt, hogy Nagyhegyes közel van Debrecenhez, főleg az északnyugati gazdasági övezethez, továbbá Hajdúszoboszlóhoz, nem lett alvótelepülés.
Az idetelepülők számára létre tudnak hozni még egy 22 telkes utcát, továbbá egy társasházat is épít az önkormányzat. A régi, üresen maradt, majd felújított lakóházakba is fiatalok költöznek – mindez együtt eredményezi, hogy Nagyhegyes lakosságszáma gyarapszik. Tapasztalat, hogy az ideköltözők egy része helyben talál munkát, de az eljárók is bekapcsolódnak a falu közéletébe. Gyermekeik ide járnak óvodába, iskolába, ott vannak a rendezvényeken. A néptáncgálát például kétszer kellett megtartani, mert kevés volt a kultúrház 400 fős nagyterme.
Nagyhegyes gazdasági sikere mögött a mezőgazdaság és az ipar harmonikus együttélése, valamint a befektetések okos ösztönzése áll. A faluvezetés jövőbe mutató gondolkodásának köszönhetően a település vonzó maradt a vállalkozások számára, miközben megőrizte vidéki jellegét és közösségi értékeit. A helyi gazdasági eredmények és a lakosság növekedése reményteli jövőt ígér Nagyhegyes számára.
CH
