Mutatjuk a hajdú-bihari Prima-jelölteket
Idén is lehet szavazni a Prima Díjátadó Gála közönségdíjazottjaira; Hajdú-Biharban 10 jelölt közül választhatunk.
1. Asbóth Anikó, a Vojtina Bábegyüttes alapító tagja, amely 1993-tól hivatásos formában működik Vojtina Bábszínházként, és több mint négy évtizedet átfogó pályáját a bábszínészet, az előadás és az igazgatás összefonódása jellemzi. 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet, ugyanebben az évben Csanak József-díjat; 2017-ben Debrecen Kultúrájáért díjat és a Blattner Géza-díjat; 2018-ban pedig Debrecen Város Csokonai-díjat kapott. 2025-ben bejelentette, hogy 32 év igazgatói vezetés után 2026. január 1-től művészeti tanácsadóként folytatja munkáját, de bábszínészként is jelen marad.
2. Bényei Tamás, a Debreceni Egyetem professzora, a kortárs angol regény nemzetközileg elismert kutatója. Több mint tíz évet arra áldozott, hogy elkészülhessen a magyar irodalomtudomány egyedülálló vállalkozása, az angol irodalom története. A hét köteten közel száz irodalomtudós dolgozott, a főszerkesztés feladata pedig egyedül Bényei Tamásra maradt Kállay Géza 2017-ben bekövetkezett váratlan halála után.
3. Komáromi Ákos és Komáromi Ákosné. Komáromi Ákosné (Éva néni) 1972 óta dolgozik edzőként, 1984-ben szerezte meg szakedzői képesítését. Pályáját a Dunaújvárosi Kohász SE Sportiskolában kezdte, 1981-től a Debreceni Sportiskolánál tevékenykedik edzőként, szakosztályvezetőként és technikai igazgatóként. Ma is aktívan segíti az edzőket és a szakmai munkát. Kitüntetései: Magyar Kézilabdázásért Érdemérem (2016), Hajós Alfréd-díj (2005), Sportiskola Életműdíj (2011). Komáromi Ákos testnevelés–történelem szakos tanár. 1963-ban kezdett edzőként dolgozni Balmazújvárosban, majd 1969-től a Dunaújvárosi Kohász SE-nél, 1981-től a DVSC-nél folytatta pályáját. Eredményei: Bajnoki cím (1987), öt Magyar Kupa-győzelem, Mesteredző (1991).
4. Prof. Dr. Kun Ferenc kutatásai a statisztikus fizika és a komplex rendszerek területén nemzetközi elismerést hoztak számára. Elméleti eredményei hozzájárulnak a rendezetlen anyagok törési és fragmentációs jelenségeinek megértéséhez, segítik új, nagy teherbírású anyagok tervezését, valamint a törésekből eredő természeti és műszaki katasztrófák előrejelzését. Munkássága jól példázza az alap- és az alkalmazott kutatás szoros kapcsolatát, elméleti fizikában elért eredményei a gyakorlatban is hasznosulnak. 2017 óta dékánként irányítja a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karát. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Fizikai Intézetének, Elméleti Fizikai Tanszékének dékánja és professor emeritusa, aki sokéves kutatói, oktatói és közéleti tevékenységgel járult hozzá a fizikai tudományok fejlődéséhez.
5. Lengyel István építész életútja egy tiszta, morális tartással bíró – ezért egyértelmű építész pályája. Csaknem fél évszázados szakmai jelenléte olyan rendet és komponált karaktert teremtett, amely az alkotói minőséget tartja szem előtt mind a saját, mind a szakmai környezete munkájában. Ezt folyamatos kutatás, művészi értékű emberi jelenlét képes személyében munkálni. Ezért érhető tetten életművében a humanizmus eszméje, ahogy gondolkodása a település léptékétől az iparművészeti műgonddal létrejövő épületrészletekig egyszerre képes átfogni az alkotói jelenlétet.
6. Szász Zsuzsa művészete egyszerre hordoz mély személyes kifejezőerőt és erős városi hitelességet — kortárs festőként Debrecen művészeti közegének alakítója. Bár pályájának egy szelete, a bábszínházhoz való kötődése is létezik — amint azt a Köldökzsinór című, Vojtina Bábszínházban rendezett installációja mutatta — művészete leginkább a festészet, az absztrakt expresszionizmus hagyományait követő, de azt újraértelmező, létélményelemző irányban bontakozik ki. Festészeti pályája 2006-ban kezdődött, amikor aktív résztvevője lett a debreceni képzőművészeti szcénának; 2016 óta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Többször szerepelt a Bényi Galériában, a Tavaszi Tárlatok rendszeres eredményes pályázója, valamint több városi és regionális tárlaton mutatta be munkáit.
7. Tenki Réka Jászai Mari díjas színésznő 1986. június 18-án született Debrecenben. Gyerekkorától kötődött a színházi környezethez, az Ady dráma tagozatos osztályába járt, középiskolásként már szerepelt a debreceni Csokonai Színház egyik előadásában. Diploma után elsőként a budapesti Katona József Színház társulatához szerződött (2008–2012), majd 2012–2015 között a Nemzeti Színház tagja lett, 2016-tól pedig a Örkény István Színház társulatát erősíti. Házastársa szintén színművész Csányi Sándor, két gyermekük van. Főbb filmes munkái: Testről és lélekről (2017), Budapest Noir (2017), Seveled (2019), Futni mentem (2024) A Testről és lélekről (Oscar-jelölés, Berlinale Arany Medve-díj) révén a nemzetközi közönség is felfigyelt rá. 2018-ban az Európai Filmakadémia Shooting Stars programjában is bemutatták, amely a legígéretesebb európai fiatal színészeket emeli ki.
8. Tordai Zoltán magyar prímás, hegedűvirtuóz, a mai magyar nóta egyik legelismertebb hangszeres képviselője. Debrecenben született, gyerekkorát Nyíracsádon töltötte, de a zene szeretete hamar Budapestre szólította. Muzsikus családból származik: édesapja és dédnagyapja is prímás volt, a családi hagyomány legalább az 1800-as évekig visszavezethető. Már négyévesen hegedűt kapott, hatévesen kezdett el tanulni a debreceni Simonffy Emil Zeneiskolában, majd tizenegy évesen a Rajkó Zenekar iskolájába nyert felvételt, ahová több száz jelentkező közül mindössze néhány tucat fiatalt választottak be. Tizenhat éves korában alapította első zenekarát, amellyel három nyáron át a Kadarcsi csárdában muzsikált. Az érettségi után több helyen dolgozott, Hajdúszoboszlón, a Hotel Délibábban nyolc évig volt szerződött zenész, majd a szálloda bezárását követően külföldön, Olaszországban és Franciaországban is vállalt fellépéseket. 2011-ben tért vissza Debrecenbe, amikor az akkor nyíló Régiposta étterem szerződtette zenekarát; azóta is minden este itt muzsikál, és ezt az időszakot tekinti pályája egyik fordulópontjának, hiszen a városban és környékén széles körben ismertté vált, és zenekarával az ország legkeresettebb prímáscsapatai közé emelkedett. Tordai Zoltán 2010-ben alapította meg saját együttesét, a Tordai Zoltán Quintetet. Zenekara rendszeres szereplője a Dankó Rádió műsorainak, állandó fellépője falunapoknak, szüreti báloknak, fesztiváloknak. 2022-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki.
9. Váradi Ferenc újságíró, rádiós műsorvezető és médiaszakember több évtizede meghatározó alakja Debrecen kulturális és közéleti életének. Pályája során következetesen a közösség szolgálatát, a helyi értékek bemutatását és a hiteles tájékoztatást tartotta szem előtt. Részt vett a Debreceni Rocklexikon (1990–2000) szerkesztésében, riportjai és portréi révén dokumentálja a város zenei és kulturális életét. A Campus Rádió emblematikus figurája, beszélgetései mély, rétegzett képet adnak városunkról. Kreativitása és közösségi elkötelezettsége különleges kezdeményezésekben is megnyilvánult. Nevéhez fűződik a "debreceni hegy" megépítésének gondolata, ő volt a művirágkarnevál ötletgazdája, valamint az ő kezdeményezésére ünnepelte meg a város az 50 éves debreceni rockzenét.
10. Végh Veronika és Csáki Szabolcs a debreceni színházi élet meghatározó alkotópárosa: a belvárosi Páholy Lakásszínház és Irodalmi Szalon megálmodói és működtetői, valamint az ODEON színház kulcsszereplői. Végh Veronika a Páholy tulajdonosa, háziasszonya, az ODEON produkciós vezetője, drámapedagógus és író; évtizedek óta "megkerülhetetlen" szervező-alkotó, aki egyszerre épít közönséget és társulatot. Csáki Szabolcs színész-rendező, drámapedagógus, aki alkotótársként Veronikával közösen vezeti a műhelyeket. A páros munkájának karakterét a közösségépítés és a nevelő színház szemlélete adja: a Páholyban rendszeresen 200–250 gyermekkel dolgoznak drámapedagógiai műhelyekben; a napközbeni ügyintézés és szervezés után délutánonként foglalkozásokat, esténként előadásokat tartanak, a repertoárt pedig tudatosan vegyítik klasszikusokkal, kortárs szövegekkel és zenei projektekkel.
