Lovasok és szüreti ízek Hosszúpályiban

Soha ennyi fogat nem vonult még végig a hosszúpályi szüreti napon, mint idén: mintegy hatvan lovas kocsi járta be a település utcáit szeptember 19-én. A nagyobb kereszteződésekben a fogatokon utazó néptáncosok leszálltak, és a zenészek kíséretével rögtönzött műsorral csalogatták a közönséget a Bormúzeumnál megtartott hatodik Fogatos-csikós felvonulás és szüreti mulatságra. 

Az ünnep különösen stílszerű Hosszúpályiban: a települést egykor kiterjedt szőlők és borospincék övezték, ennek örökségét ma a Bormúzeum őrzi.

Hatvan fogat járta a települést

– Hat éve az volt a célunk, hogy a rendezvényt oda vigyük, ahová valóban kötődik: arra a zártkerti területre, ahol egykor szőlőtermesztésből és borkészítésből éltek az emberek. Mostanra a hosszúpályiak ráéreztek arra, hogy ez az ő napjuk, kifejezetten értük hoztuk létre – mondta Zara András polgármester.

Felidézte, tavaly úgy gondolta, az akkori fogatlétszámot már nem lehet túlszárnyalni, idén azonban meg kellett cáfolnia önmagát. Körülbelül hatvan fogat indult útnak, mellettük sok csikós lány és legény vett részt a menetben. Nemcsak Hosszúpályiból, hanem Halápról, Mikepércsről, Debrecenből és a megye távolabbi részeiről is érkeztek.

A menetet a lipicai lovak húzta gyönyörű hintó vezette. A szekereken a hosszúpályi Margaréta Néptánc Egyesület felnőtt és ifjúsági tagozatának táncosai utaztak, az egyik fogaton pedig zenészek húzták a talpalávalót. A hajtókat később a színpadon emléklappal és egy-egy, lófejes címkével díszített üveg borral köszöntötték, majd valamennyi felvonulót megvendégelték.

A szőlő sem csupán díszletként jelent meg. A Bormúzeumnál bemutatták, hogyan darálták és préselték régen a termést, az Otellóból készült friss mustot pedig megkóstolhatták a látogatók. Zara András szerint ma már a szőlőt sem könnyű beszerezni, holott ezen a vidéken egykor számos fajtát termesztettek.

Szüreti ízek rotyogtak az üstökben

A felvonulókat az önkormányzat két tartalmas, alföldi étellel várta. Dávid László és társai 250 emberre készítettek csülkös lebbencset, amelyhez 35 kilogramm hús és öt kilogramm lebbencstészta került az üstbe, továbbá sertéslapockából alföldi gulyáslevest főztek. Mint mondta, minden évben változtatnak a menün, de ügyelnek arra, hogy a szekerezés után tájjellegű, laktató fogás kerüljön az asztalra.

A főzőverseny csapatai három témából – káposzta, bor és szőlő – választhattak. A polgárőr-egyesület csapata 52 főre vörösboros vegyes pörköltet főzött marha- és sertéshúsból, csülökkel, körömmel és lapockával. Gavlucz Ferenc elmondta, az ételhez káposztás nokedlit és házi kiflit kínáltak. Mint fogalmazott, a település eseményein mindig számítani lehet a polgárőrökre.

A tizenkét tagú Zöldfa utcai séfek a múlt év után az idén kibővült baráti társasággal tértek vissza. Szatmáriné Tóth Szilvia bemutatta Édes harmónia nevű káposztás ételüket, amely sertéslapockából, füstölt tarjából és paradicsomsűrítménnyel készült. Ötven adagot főztek, mellé burgonyafánkot sütöttek; a közönség kóstolójeggyel ízlelhette meg a versenyzők fogásait.

A Bormúzeum udvarán közben népzene szólt, a gyerekeket arcfestés, csillámtetoválás, hajfonás, játszóház és ugrálóvár várta. A színpadon az Agyagbanda, helyi néptáncosok és dalkörök, majd a Super Troupers lépett fel, családi versenyeket és táncházat is rendeztek. A felvonulás után a lovas hagyományok látványos csikósbemutatóval folytatódtak.