Hőség és aszály írja át Magyarország éghajlatát
Melegebb nyarak, több trópusi éjszaka és kevesebb csapadékos nap jellemzi Magyarország éghajlatát. A változások a mezőgazdaságot, az élővilágot és az emberi egészséget is terhelik – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Klímaindikátorok Magyarországon című kiadványából, amely közel ötven mutatóval szemlélteti a hazai folyamatokat.
A nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint két Celsius-fokkal emelkedett.
Gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőhullámok, és az éjszakák is kevesebb felfrissülést hoznak: míg 2000 előtt jellemzően legfeljebb két-három trópusi éjszakát mértek évente, 2024-ben országos átlagban már tizenhatot. Ilyenkor a minimum-hőmérséklet sem süllyed húsz Celsius-fok alá. Bár 2025-ben visszaesett a számuk, a hosszú távú tendencia emelkedést mutat.
Ritkábban esik, de egyszerre több zúdul le
Az éves csapadékmennyiség alakulása nem mutat egyértelmű irányt, az eloszlása azonban jelentősen megváltozott. Több mint száz év alatt átlagosan huszonkét nappal csökkent a csapadékos napok száma, miközben gyakoribbá váltak a húsz milliméternél több esőt hozó napok. A csapadék egyre nagyobb része intenzív záporok, zivatarok formájában érkezik.
A mezőgazdaságban különösen az Alföldet sújtó aszályok okoznak jelentős károkat, de a jégeső, a tavaszi fagy és a viharok is komoly veszteségekkel járnak. A tartós szárazság az erdőket sem kíméli: 2025-ben az erdőkárok mintegy kétharmadáért volt felelős.
Az élővilág változását jelzi, hogy a Szaharától délre telelő vándormadarak – köztük a fecskék és a gólyák – állománya 1999 és 2025 között mintegy 23 százalékkal csökkent Magyarországon.
Az alkalmazkodásban is vannak előrelépések
A hőhullámok az emberi szervezetet is megterhelik. Gyakoribbá és intenzívebbé válásukkal, valamint a hőségriasztásos napok számának emelkedésével a hőséghez kapcsolódó többlethalálozás is növekedhet.
A kiadvány kedvező folyamatokról is beszámol: hosszabb távon csökkent Magyarország üvegházhatásúgáz-kibocsátása, és közel háromszorosára nőtt a megújuló energiaforrások részaránya. Az ezredforduló óta az erdőterület csaknem 175 ezer hektárral bővült. Javult a gazdaság energiahatékonysága is, az egységnyi gazdasági teljesítményhez szükséges energia mennyisége azonban továbbra is meghaladja az uniós átlagot.
A teljes interaktív kiadvány ITT érhető el.
