Gengszterek és három tonna báj a Nagyerdőn
Szürkületkor belépni egy olyan helyre, ami éppen akkor nincs nyitva, vagy bűn vagy kiváltság. Ez utóbbinak lehettek részesei május 31-én a sajtó képviselői, akik számára különleges, szakvezetéssel kísért esti sétát szervezett a Nagyerdei Kultúrpark. A program során lehullt a lepel a lakók megannyi titkáról, és betekintést nyerhettünk az állatkert naplemente utáni életébe.
A média munkatársait az idei első igazi nyárestén Nagy Gergely Sándor igazgató köszöntötte, majd Milla, János, Attila és Gergő főgondozók és zoopedagógusok szakvezetésével elindult a nagyerdei kalandtúra. Utunk elsőként az Apella kapucinus majmokhoz vezetett, akikről kiderült, kivételes eszközhasználók, mesterien törik fel például a diót, de ha nincs szerszámuk vagy alkalmas felület, a járólapot is szívesen tönkreteszik. Ezek a főemlősök szervezetten, csoportban élnek, aminek élén a domináns hím áll, és bár ránézésre mókásnak tűnnek, valódi gengszterek: nem mindig van haverfelvétel, mert elég könnyen agresszívvá válnak.
A 3 tonnás vízilovak nyugalmát látva szinte kisimul az ember idegrendszere: a termetes házaspár, Linda és Szigfrid már a 40-es éveiket tapossák, hat utódot neveltek fel, és bár Szigfrid vak, párja a mai napig fáradhatatlanul mutatja neki az utat. Már ha mennek valahova... – legszívesebben ugyanis medencéznek. Nehéz elhinni róluk, hogy fajtársaik a szabadban akár 50 kilométer per órás sebességgel is képesek rohanni. Gondozóikkal mély, bizalmi kapcsolat alakult ki az évek során, egy kis simogatás, egy kis vakargatás, és még azt is szívesen veszik, hogy a szájüregükben ragadt takarmányt Milla a kezével kotorja ki.
Bán, a pápaszemes pingvin gondozója kezében érkezik, türelmesen állja a kíváncsi tekinteteket, de a közvetlen közelébe férkőzni nem ajánlott, mert csíp. A fekete-fehér hím mindenhova követi Millát, a férfi gondozókkal szemben azonban nem ennyire lelkes és odaadó. Az állatkert valódi kis nőcsábásza. Megtudjuk, hogy a vitaminokat az ebédre kínált hering kopoltyúja alá rejtik, az ürülékük pedig – amit egészen friss formájában is módunkban áll szemügyre venni – valódi kincs; nagy mennyiségben tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumot – ezek mind létfontosságú tápanyagok a növények számára. Emiatt kitűnő természetes trágya.
A Gibbonházban János bemutatja Boborjánt, aki szintén kapucinus majom, de többszöri próbálkozás ellenére sem fogadta be a közösség, így ő külön albérletben lakik, és nagyon szívesen elszórakozik a látogatókkal, akikkel az ajtó alatt például szalmaszálakat adogatnak egymásnak. Számára János az alfahím, s miközben Boborján elrágcsál egy teljes rizstallért, ennek tanúi is vagyunk, hiszen egy pillanatra nem bújik ki gondozója nyakából. A másik kedvenc Gedeon, a kicsi gyűrűsfarkú maki, aki a sors kegyeltje, hiszen a három testvér közül csak ő maradt életben.
További utunkon mintha ékkövekkel lenne díszítve a sétány: az arák és papagájok színpompájánál csak a hangjuk feltűnőbb, főként mikor valaki torokhangon utánunk szól, hogy helló. Megmutatják magukat az emuk fiókái, Attila talál egyet speciális tollazatukból is, amik azért ágaznak el, mert egyedülálló szerkezetűek, és főként a hőszabályozásra és a környezeti alkalmazkodásra specializálódtak, nem pedig a repülésre.
A recés zsiráfok szó szerint nagy slágerei az állatkertnek, akiket kivételesen közvetlen közelről etethetünk meg, igaz, nagyon kell kapaszkodni a leveles faágba – olyan erő van ezekben a hatalmas állatokban, félő, hogy felemel, és meglóbál a levegőben. Nagy Gergely Sándor igazgató elmondja, hamarosan megújul a zsiráfház, aminek dekorálására a belvárosban már több tűzfalat díszítő mestereket kérték fel.
A Samburu panorámateraszon elegáns vendéglátásban van részünk, majd a Zoo Kuckó felé vesszük az irányt, ahol a – jobb szó híján – nemszeretem-állatok élnek. Gergő figyelmeztet: ne mondjuk a rovarokra, hogy pfuj, inkább azt, hogy érdekes, szokatlan vagy különleges, hiszen ők is a természet részei. Változatos a lakóközösség: megtapogathatjuk a madárpók levetett ruháját, zenél egy csótány, de sáskát és szakállas agámát is lehet simogatni, ami védekező képességekkel nincs túl jól eleresztve, ezért olykor palacsintasütő formát vesz fel, hogy ily módin kilapulva/szétterülve, nagyobbnak és félelmetesebbnek tűnjön.
De az izgalmak oroszlánrésze még hátra van! Fenséges ázsiai pár: Kamal és Hima érkezik vacsorára. A látványetetés több mint izgalmas: ezek a nagyvadak csaknem a póznákat is felfalják a rájuk aggatott kopasztott csirkékkel együtt, ahogy Miska, a szibériai tigris sem igazán számolja a kalóriákat, pedig már elmúlt este 9 óra is.
Az esti séta a Pálmaházban ér véget, ahol Snapi, az ország egyetlen nílusi krokodilja is enni kap, majd kísérőnk, Gergő szakértői alapossággal mesél a hüllők, többek között a varánuszok intelligenciájáról, tulajdonságairól és mindennapjairól.
A szíveslátás mellett ezúton is köszönjük a lelkes szakvezetők odaadó kommentárjait, a hasznos ismeretanyagot és a milliónyi kérdésre adott választ.
– BCSH –
A szakvezetéssel kísért esti séták folytatódnak. Kövessék a Zoo Debrecen Facebook-oldalát
