Elképesztő tél jön? Megkérdeztük a szakértőt
Az idei télről már szeptember óta keringenek találgatások: lesz-e havas karácsony, számíthatunk-e csontig hatoló hidegre, vagy – az elmúlt évekhez hasonlóan – marad az enyhébb idő? A bizonytalanság hatalmas, ezért a Cívishír Lázár Istvánt, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusát kérdezte arról, mire lehet számítani a következő hónapokban.
A szakember mindenekelőtt leszögezte: a 10 napon túli előrejelzés nem előrejelzés, hanem jóslás, esetleg statisztikai alapú becslés, amelynek pontossága esetleges. A légkör összetett rendszer, ahol rengeteg tényező együttesen alakítja az időjárást, így hosszú távra csak valószínűségeket lehet mondani, biztosat nem.
A tél meteorológiai feltételei ugyanakkor már adottak. – A csillagászati okok miatt alacsony a napállás, több a kisugárzás, kevesebb energia érkezik a mi szélességi körünkre. A sarkvidéken és Szibériában elkezdődött a hideg felhalmozódása, miközben az óceán és a Földközi-tenger felett ciklonok képződnek – mondta Lázár István. Ezek a folyamatok együtt teremtik meg a tél alapját, de hogy mindebből hetek múlva konkrétan milyen légköri helyzet áll össze, azt ma még nem lehet megmondani.
A téli időjárás kulcsa az, hogy miként találkozik a szárazföldi, nagyon hideg levegő az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező nedves és enyhébb légtömegekkel. Szibéria jelentős részén jelenleg is mínusz 30 Celsius-fok alatti hideg van, ugyanakkor az Atlanti-óceán felett aktívak a ciklonok. – Hogy a három légtípus mikor, hol és milyen arányban találkozik, továbbá melyik nyer teret hosszabb időre a Kárpát-medencében, az dönti el, hogy milyen lesz a téli időjárásunk, lesz-e benne nagy hideg, esetleg tartós hó. Ezt azonban most még 10 napon túl nem tudjuk megmondani – hangsúlyozta a meteorológus.
Felvetettük a La Niña jelenség kérdését is, amely a Csendes-óceán trópusi térségében kialakuló, globális hatású légköri folyamat. Európában az eddigi tapasztalatok alapján növelheti egy hidegebb tél esélyét. A szakember megerősítette, hogy a légköri modellek valóban a La Niña kialakulását jelzik, ám ha ki is alakul, az még nem biztos, hogy számottevően befolyásolni fogja a magyarországi időjárást. – Jelenleg 50 százalék az esély arra, hogy hatása érvényesül, és 50 százalék arra is, hogy nem. Ha mégis kialakul és megfelelő módon működik, januárban és februárban közelebb kerülhetünk az átlagos télhez, ami növeli a havazás valószínűségét.
A december hagyományosan átmeneti hónap az ősz és a tél között. Nem ritka, hogy december elején akár 20 Celsius-fok feletti maximumokat mérünk, majd ezt hirtelen markáns lehűlés követi – ilyen volt például 1989 is. A La Niña miatt megjósolt „átlagosnál téliesebb” forgatókönyv egy lehetőség, de korántsem biztos. – A klímaváltozás hatására a teleink egyértelműen enyhültek. A fehér karácsony nosztalgiája szép, de a valóság jóval árnyaltabb – fogalmazott Lázár István.
A szakember rámutatott: a fehér karácsony definíciója területenként más. Nálunk, Közép-Európában december 25-én legalább egycentis összefüggő hóréteget tekintjük alapnak. Ilyen Debrecenben 1901 és 2010 között mindössze öt alkalommal volt. A brit meghatározás szerint – miszerint elég, ha 25-én hó vagy havas eső hullik – már 24 ilyen évünk volt. A számok jól mutatják, hogy a „régen mindig fehér volt” emléke inkább érzelmi, mint meteorológiai alapú.
A jelenlegi enyhe, gyengén csapadékos decemberi időjárás tökéletesen illeszkedik az elmúlt évtizedek sokéves mintázatába. Ugyanakkor Lázár István szerint nem kizárt, hogy a karácsony közeledtével változik a helyzet, de kijelenteni semmit nem lehet. – Ahhoz, hogy lássuk, idén lesz-e fehér karácsony, most még túl korán vagyunk.
CH
