Debreceni fásítás a számok tükrében
2019 óta 11 ezer kertészeti facsemetét ültettek el több mint 550 millió forintból; előkészítés alatt áll a városi faiskola és folyamatosan zajlik a porszennyezést enyhítendő véderdősítés
– tudta meg a Cívishír, miután e programok részleteiről érdeklődtünk. Kuhn András, Debrecen főkertésze és Hamecz Orsolya, a Zöldterületi Osztály vezetője egyebek mellett a megmaradási rátáról, a fásításhoz használt karók, szalagok költségeiről és az „Ültessünk 10 ezer fát Debrecenben!" koncepciójáról is beszélt portálunknak. Igyekeztek eloszlatni több, a közösségi oldalakon megjelent tévhitet is.
Kuhn András közölte, az Ültessünk 10 ezer fát Debrecenben! programban a közel 11 ezer első osztályú, kertészeti minőségű facsemetéket kertész, táj- és kertépítő mérnök szakembereik által összeállított műszaki tartalom és szigorú követelmények alapján kertészeti szakkivitelezőtől szerezték be az önkormányzat szabályzata és a közbeszerzési törvény előírásai alapján. Ezeket az őszi-tavaszi ültetési időszakban helyezték a földbe. Elsősorban őshonos facsemetéket telepítettek, többek között kocsányos tölgyet, oszlopos kocsányos tölgyet, kis- és nagylevelű, valamint ezüst hársat, berkenyét, virágos kőrist, szilt, galagonyafát, gömbkőrist és -juhart, korai és mezei juhart. De jutottak a városba különleges megjelenésű díszfák is, például díszcseresznye, -körte, -alma, csepleszmeggy, gingko és vadgesztenye, valamint jó várostűrő fa, mint a platán, az ostorfa, a gömbakác és a császárfa is.
És hogy mennyibe került mindez? A közel 11 ezer facsemete beszerzése és telepítése bruttó 563 millió 867 ezer forint volt. Vagyis átlagosan körülbelül 51 ezer forint/darab.
– A kertészeti szakmai gyakorlat szerint a facsemeték támogatására a csemeték fafajtájából adódó habitustól és a törzskörmérettől függően 2 vagy 3 darab gyalult karót használtunk, keresztlécekkel és rugalmas zsinegekkel, kötöző anyagokkal rögzítve, jutaszövettel kiegészítve, így biztosítva a facsemeték állékonyságának, statikájának támogatását, védelmét a kezdeti időszakban, amelyhez az évek során több mint 20 ezer darab karót alkalmaztunk, összesen bruttó 18 millió 239 ezer forint értékben. A jelölő szalagok szemléletformálási célokat szolgálnak. Számos pozitív visszajelzést kaptunk a lakosság köréből, hogy a faültetési programunk a szalagozás révén egyedivé és azonnal felismerhetővé vált. A szalagozás óta érzékelhetően megnőtt az érdeklődés a lakóhelyük közterületeire facsemetét igénylő, a programhoz csatlakozni vágyó debreceniek részéről, amelynek folyamatosan és örömmel eleget teszünk. A szemléletformálást segítő jelölő szalagból közel 8 500 méter állt rendelkezésre, melyet 9 millió 70 ezer forint értékben szereztünk be – tudatta a főkertész.
Hamecz Orsolya hozzátette, a 10 ezer fa elültetésével párhuzamosan elindult a véderők telepítése is, mellyel visszaállítják a nyugati városrész mezővédő fásításait, megvédve a várost a szántók felől érkező porszennyeződésektől.
Több mint 40 ezer erdészeti facsemetét ültettek már el Józsán, Pallagon, a Tócóvölgyben és a Vincellér utcán több mint 40 millió forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a folyamatos erdészeti ápolás mellett több mint 10-15 ezer fa fejlődik ki ezekből erdei környezetben, és alkot véderdőt néhány év múlva. A véderdősítésben 2014-ben az ipari parkok környezetében is megkezdték a munkát. Az északnyugati gazdasági övezetben állami támogatásból összesen 822 millió 708 ezer forintért végeznek 3 éven keresztül véderdő funkciót betöltő fásításokat. Ennek első ütemében idén már 788 nagyméretű, többéves kertészeti facsemetét és több mint ötezer cserjét ültettek el annak érdekében, hogy többszintes növényzet jöjjön létre fokozott pormegkötési funkcióval. Ősszel – a BMW-gyár körüli iparterületen – folytatják a megkezdett munkát, és újabb 1500 facsemetét ültetnek el. Az osztályvezető kiemelte, az akciónak köszönhetően 2026-ban már több ezer faegyedből álló véderdő alakul ki az északnyugati gazdasági övezet körül.
A megmaradási ráta felülmúlta a reális szakmai várakozást
Az elmúlt hónapokban a közösségi oldalakon számos poszt jelent meg a kiszáradt facsemetékkel kapcsolatban, és sokan azonnal felesleges pénzszórásnak könyvelték el a faültetési programot. Adódik a kérdés: a közel 11 ezer egyedből hány pusztult ki? Hamecz Orsolya elmondta, 2024 augusztusában elvégezték a facsemeték felmérését, és megállapították, a 89,96 százalékuk életben maradt. Ez a faiskolai eredményességi mutatók szerint is jó aránynak számít.
Folyamatosan gondoskodnak a sérült, kiszáradt csemeték pótlásáról.
– Fontos megjegyezni azt, hogy ezek a fák, bár városi körülmények között kerülnek telepítésre, megmaradásukat az intenzív és magas szakmai színvonalú fenntartáson túl számos tényező befolyásolja: a rendkívüli időjárás, légköri aszály, kórokozók, és sajnálatos módon sok esetben szándékos rongálás is előfordult. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a facsemeték megmaradásának feltételeit maximálisan biztosítsuk. Az öntözési időszakban a városban elültetett fák rendszeres locsolását 32 munkatárs végezte, 13 járművel szállították ehhez az öntözővizet. Ebben az évben a facsemeték gondozására locsolóautókkal több mint 5 400 köbméter öntözővizet használtak fel. A 10 ezer új facsemete felvette a harcot az extrém nyári hőséggel és a megmaradási ráta a 90 százalékos aránnyal felülmúlta a reális szakmai várakozást – jelentette ki. Hozzátette, a facsemeték kézi úton történő locsolása mellett városszerte automata öntözőrendszerekkel is gondoskodnak a növényfelületek optimális vízellátottságáról, mely rendszerek üzemelése során szeptember közepéig mintegy 60 ezer vizet használtak fel. A hőségriadókkal egyidejű extrém hőhullámok idején az öntözőkapacitásokat megnövelték.
Mikor, mit, hova?
Sajnos tanúi voltunk olyan esetnek, amikor több fát is balesetveszélyes helyre ültettek – egy szűk utca kanyarulatába, az aszfaltburkolattól mindössze 35 centiméterre. Néhány hónap elteltével aztán a szakemberek is látták, rossz helyszínt választottak, így eltávolították a csemetéket. Ezügyben Kuhn András azt közölte: minden esetben törekednek arra, hogy a fásítás a debreceniek megelégedését szolgálja, így a fák megnőve se zavarják az embereket, miközben árnyékot adnak, javítják a mikroklímát, a levegőt, szépek és jó rájuk nézni. Úgy fogalmazott, a facsemeték telepítését a lakossággal való konzultcáió mellett, a debreceniek igényei és kérései mentén végzik. Ennek köszönhetően a sokéves visszatekintésben is mindössze néhány esetben volt szükséges a kiültett fák helyének módosítására.
Amennyiben kell, a kertészeti szempontokat szem előtt tartva intézkednek.
És milyen koncepció alapján ültetik el a fákat? Ki határozza meg, hogy az adott területre milyen fajtájú egyedet ültessenek? Erre Hamecz Orsolya adott választ. – A növénytelepítések, így köztük a faültetések is tervszerűen folynak városszerte a főkertész szakmai irányítása mellett, a Zöldterületi Osztály tájépítész és kertész szakembereinek gondos, alapos tervezőmunkája eredményeként. Figyelembe vesszük a közterület adottságait (kitettségét – benapozottság, árnyékosság stb.), funkcióit (játszótér, rekreációs park, forgalmas belvárosi csomópont, kertvárosi utca), a területek közműellátottságát a talajban és a felszínen egyaránt, a lakossági igényeket, városképi szempontokat. Ezek mérlegelése után dönt a Zöldterületi Osztály a telepítendő fafajról, darabszámáról. A városfásítás, növénytelepítés a klímaváltozás elleni küzdelem, a hatások mérséklésének legfőbb eszközeit jelentik az alföldi nagyvárosban, melynek során vizsgáljuk és teszteljük olyan fafajok alkalmazását, melyek bár nem őshonosak, de nem rendelkeznek invazív tulajdonságokkal, és jobban képesek tolerálni a szélsőséges klimatikus viszonyokat, jó várostűrők és költséghatékony fenntartásukkal jelentős zöld tömeget képesek nevelni, képezni – tudatta.
2024 júniusában bejelentették, újabb 10 ezer fa kerül a földbe.
Józsán el is ültették a következő ütem első 150 egyedét. A főkertész kérdésünkre elmondta, a fásítás tervezése egész évben zajlik a közterületek fenntartása során tapasztalt adottságok felmérése, fejlesztési lehetőségek keresése és a lakossági igények kezelése során. A helyszínek kiválasztása egy hosszú tervezési folyamat és vizsgálat eredménye. – Az évközbeni terveket, igényeket az őszi ültetések megkezdése előtt összesítjük és véglegesítjük a fahelyeket. Valamennyi városrész kap a fákból, de a jövőben kifejezetten azokat a helyszíneket részesítjük előnyben, ahol egy területen koncentráltan, minél nagyobb darabszámban és sűrűségben tudunk facsemetéket telepíteni a fák pozitív környezeti hatásának elérése, demonstrálása és a fenntartási kapacitások optimalizálása érdekében. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a 10 ezer facsemetén túli további egyedek ültetéséhez – figyelembe véve a kifejlett állapot szerinti helyigényt – megfelelő helyet kell biztosítani: tekintettel a közterületi adottságokra, közműterheltségre, városképi szempontokra és minden körülményre, melyek városi körülmények között korlátozottan állnak rendelkezésre, de szakembereink elhivatottságának köszönhetően minden lehetséges ültetési helyet feltérképezünk és így faállományunk folyamatos gyarapodhat – közölte Kuhn András.
Sokakban felmerült az a kérdés is, hogy olykor miért a nyári forróságban, a választás hajrájában ültettek növényeket a képviselők, hiszen a szakmai portálok szerint az ültetések zömét ősszel érdemes elvégezni. – Az erdészeti és általános értelemben vett faültetési időszak ősztől (október végétől) tavasz (április) végéig tart az évszakos adottságok és az időjárás függvényében, ez az időszak a legalkalmasabb a szabadgyökeres fásszárú növények ültetésére. Faültetésre legoptimálisabb a vegetációs időszakon kívüli periódus, amikor a növények életműködése, nedvkeringése lelassul. A kertészeti gyakorlatban azonban a földlabdás és/vagy konténeres facsemetéket alkalmazunk. A földlabdás facsemetéket a faiskolák a lombhullástól, tehát ősszel és rügyfakadásig, azaz kora tavasszal árusítják, vagyis ültetésük is ebben az időszakban zajlik. A földlabdás facsemeték megfelelő tárolása mellett – takarás, vízutánpótlás – és az időjárás függvényében a telepítési időszak kitolható. A konténeres, tehát többszörösen iskolázott, azaz a lomb és a gyökérzet gondos metszése és szakszerű ápolása mellett készletezett, termelt facsemeték pedig kis túlzással, de egész évben ültethetők – tudatta Kuhn András. A főkertész azt is közölte, hogy a városi faültetések során földlabdás és konténeres facsemetéket alkalmaznak, melyek telepítését követő utógondozása (öntözése, tányérozása, tápanyag-utánpótlása, metszése, növényvédelmi kezelése) folyamatosan biztosított. Késő tavaszi vagy nyári időszakban csak kivételes esetekben, megfelelő faiskolai gondozással előállított facsemetéket ültetnek ki olyan helyszínekre, ahol kifejezetten intenzív és emelt szintű – heti többszöri gyakoriságú – fenntartás biztosított.
Előkészítés alatt a városi faiskola
Az önkormányzat a díszfák mellett már gyümölcsfákat is ültet, és joggal merülhet fel az a kérdés is, hogy ki fogja ezeket a növényeket metszeni, a termésből kik kaphatnak? Hamecz Orsolya elmondta, a közösségi gyümölcsössel a városlakók megtapasztalhatják a saját maguk által megtermelt gyümölcsök előnyeit – nagyvárosi környezetben is. A közterületen ültetett gyümölcsfák termése mindenkié, ám a közösségi gyümölcsösökben a kerthasználó közösség tagjai élvezhetik a munkájuk gyümölcsét. – A gyümölcsfák szakszerű ápolása, a növénytelepítések fenntartása különös odafigyelést és kapacitásráfordítást igényel, amelyet az önkormányzat irányítása mellett a Zöldterületi Osztály szakemberei, a főkertész és Városfejlesztési Főosztály Környezetvédelmi és Településüzemeltetési Részlegének kontrollja, iránymutatása mellett folyamatosan végeznek, a szakkivitelezők aktív közreműködésével. A közterületre ültetett gyümölcsfák növényvédelmi kezeléseit az érvényes jogszabályok és óvintézkedések betartása mellett végezzük, azaz a kezelésekről a lakosság helyben a szokásos módon történő, a debrecen.hu felületen elérhető hirdetményezés útján értesül majd. A növényvédelmi műveletek a legmagasabb szakmai színvonalon folynak jelenleg is a városban, a közterületi növényzet – így a díszfák, majdan pedig a gyümölcsfák esetében is. A sikeres növényfenntartási munkák zálogát a Debreceni Egyetem által biztosított, évszázados tudásbázis jelenti, amely bármikor kész a városi törekvések szakmai támogatását ellátni – ismertette a Zöldterületi Osztály vezetője.
Megtudtuk azt is, hogy a Debrecen Környezetvédelmi Programjának 50 intézkedése között szereplő városi faiskola megvalósítása jelenleg előkészítési szakaszban van. Megkezdődtek a szakmai egyeztetések és a részletes koncepció kidolgozása. Amint kialakul az egységes szakmai álláspont, tájékoztatni fogják a helyieket.
Fogarasi Renáta
