De mi van a Nemzeti Oltóanyaggyárral?

Bár a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár 2021-es alapkőletételén azt ígérték, hogy a következő év nyarára megépül az üzem és mintegy 20 millió darab, különböző típusú vakcinát lesznek képesek előállítani, a valóság átírta az akkori terveket. Ezzel együtt a Vezér utcai oltóanyaggyárról nemhogy nem mondtak le, hanem a Debreceni Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványt még törvény is kötelezi a hazai oltóanyag-előállítás „kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának megalapozására, fejlesztésére, működtetésére”. – A feltételek megteremtése természetszerűleg szükséges és ez jelenleg is zajlik a felsőoktatási intézmény tudományos és technológiai parkjában a gyógyszeripari ökoszisztéma részeként – reagáltak az oltóanyaggyár ügyét felmelegítő kérdésünkre.

Az egyetemi sajtóközpontnál jelezték: az előbbiekben az érvényes keretmegállapodás és közfeladatfinanszírozási szerződés szerint 2029 végéig a rendelkezésre álló források ütemében kell előre haladni. – Elkészült a Gyógyszerésztudományi Kar oktatási-kutatási és labor épülete és közvetlenül mellette a tablettázó és kapszulázó középüzem mintegy 13 milliárd forint erre a célra kapott forrásból. A kari épület egy éve üzemel, a középüzem esetében a gyártásminősítési eljárásnál tartanak, méghozzá a speciális építésminősítéshez kellő befejező beruházási lépésekkel. A használat 2026-ban indulhat. 

Felépült – 5 milliárd forint külön forrásból – a Gyógyszerésztudományi Kar mellett az úgynevezett Pilot Laboratórium is. Ennek a vírusok, baktériumok elleni állati és aztán emberi FÁG-vakcinázás kutatás-fejlesztési tevékenység a rendeltetése és az, hogy a majdani oltóanyaggyár kutatólaborjaként működjön. A laborban már dolgoznak, ugyanakkor folyamatosak a technológiai fejlesztések.

A szomszédban az oltóanyaggyár épületének befogadó kubatúrája (határoló falai és tetőzete) 2022-ben elkészült, de további, nagy összegű technológiai beruházások szükségesek – emelték ki az egyetemi sajtóközpontban. Mint írták, az ipari parkon belül a Gyógyszerésztudományi Kar, a kutatólabor és az oltóanyaggyár eléréshez szükséges belső úthálózat a napokban készült el, valamint a végéhez közeledik a terület energetikai fejlesztése, így a trafótelep. 

– Az összetett igényeknek megfelelő új üzemi, oktatás-kutatási és gyártóüzemi infrastruktúra létrehozása a koncepciókészítési, tervezési, technológia-fejlesztési és kivitelezési folyamatokon keresztül a gyógyszeripar területén sem gyorsabb, mint más ágazatokban – indokolták az időmúlást, párhuzamba állítva azzal, hogy a BMW debreceni gyárához még a világvállalatnak is 7 évre volt szüksége a szerződéskötéstől számítva.

Igazodni a körülményekhez 

Ami a majdan előállítandó vakcinákat illeti, elsősorban a társadalom megvédéséhez szükséges oltóanyagok gyors befogadását lehetővé tevő letöltő-kiszerelő technológiában gondolkodnak. Ezen kívül saját fejlesztésű vagy vásárolt licenciájú vakcinák hatóanyagyártására kell felkészülni. A vakcinák sokasága, technológiai eltérése minden esetben más és más, így a megtervezett technológia behatárolja a gyártható formákat. Az mRNS-alapú vakcinákkal például nem terveztek.

– A négy évvel ezelőtti koncepció megvalósítása során a körülmények és az igények változása magával hozta a szükséges műszaki, folyamati, tartalmi igazodást. Ugyanakkor a Vezér utcán létrejövő gyógyszeripari ökoszisztéma részeként felépült kutatólaboratórium, gyártó-kutató-oktató középüzem, valamint az oltóanyaggyár együttesen, sokrétűen kívánja kezelni a oktatási, kutatás-fejlesztési és egészségügyi kihívásokat – emelték ki.

Az ökoszisztéma révén a teljes folyamat „házon belül” megvalósítható lesz; a Debreceni Egyetem vezetésének szándékai szerint a COVID mellett további jelentős egészségügyi kihívásokkal is foglalkozhatnak a szakemberek, legyen szó más fertőző megbetegedésekről vagy olyan sokakat érintő egészségügyi problémáról, mint a kórházi fertőzések. Ez utóbbival összefüggően jelenleg is folynak FÁG-terápiás kutatások a Pilot Laboratóriumban, míg az egyetemen a hazai agráriumot és élelmiszeripart is veszélyeztető megbetegedések (afrikai sertéspestis, száj- körömfájás-járvány stb.) elleni védekezést szolgáló állategészségügyi vizsgálatokat is végeznek.

Közölték: az oltóanyaggyár elkészült épülete alkalmas fokozatos betelepülés mellett technológiák, laborok és kiszolgáló egységek befogadására. Így közép- és hosszú távon biztosíthatja az aktuális igényekre való gyorsabb reagálást az adott technológiai és ellátórendszerek figyelembevétele mellett. 

A középüzem GMP minősítésre és tovább fejlesztésre alkalmas, a Pilot Laboratóriumban jelenleg is kutatók dolgoznak például a FÁG-terápia fejlesztésén és további kisebb gépsorok befogadására is alkalmas. Így a későbbiekben kisszériás vakcinagyártás is megvalósulhat benne töltő-kiszerelő folyamatok révén.

RaL