Berettyóújfalu kilépne az „egyéjszakás kalandból”
Az iparterületek erőltetett fejlesztése egy ideje értelmetlennek tűnik, ezért a városlakók mindennapi életének jobb kiszolgálása felé fordult a berettyóújfalui városvezetés. Muraközi István polgármestert a váltásról, a gyógyfürdőt tovább emelő szállodaberuházásról, az ingatlanárakról, de a nyugati elkerülő esélyeiről is kérdezte a Cívishír.
Másfél évtizeddel ezelőtt Berettyóújfaluban nem volt könnyű munkát találni, ezért kezdő polgármesterként a gazdaságfejlesztésre tekintett fő feladatként; hol tart a város ma?
Muraközi István: Amikor 2010-ben polgármesternek választottak, a településen a munkanélküliségi ráta meghaladta a 13 százalékot, az iparűzésiadó-bevételünk nem érte el a 300 millió forintot. Aggasztó méreteket öltött az elvándorlás. Jelenleg 4,7 százalékos a munkanélküliség, ezzel a vármegyei átlag (4,8 százalék) alatt vagyunk; ennyien soha korábban nem dolgoztak. A város iparűzésiadó-bevétele 2024-ben meghaladta az egymilliárd forintot. A fellendülés alapvetően Debrecen iparosodásának, az állam közlekedési beruházásainak köszönhető. Berettyóújfalu népességvesztése lassult, stabilizálódóban van, az utóbbi időszak csökkenése már a természetes fogyás következménye (a település lakossága a 2001-es mintegy 16 ezerről 14 ezer alá esett). Tíz évvel ezelőtt az iparterületeink minél erőteljesebb fejlesztésében gondolkodtam. Azt reméltük, hogy a debreceni gyárak beszállítói és más kisebb cégek itt ruháznak be. Mindez hiú ábrándnak bizonyult, a kergetésével fel kell hagyni. Jobban tesszük, ha Berettyóújfalut mint élhető kisvárost fejlesztjük, amely messze fekszik az akkumulátoripartól, és úgy őrzi nyugalmas, vidékies jellegét, hogy közben minőségi oktatási, kulturális, egészségügyi és sport szolgáltatások érhetők el. Tehát átpozicionáljuk magunkat. Debrecen ipari centrum szerepe egyértelmű; a továbbiakban nem törekszünk ennek a szorító közelségébe. Így is több ezren ingáznak. Azon vagyunk, hogy Berettyóújfaluban a debrecenihez hasonló életminőséget tudjunk biztosítani, de jóval olcsóbban.
Azért a városban is akad jelentős foglalkoztató.
Muraközi István: A Debreceni Egyetemhez tartozó kórház és a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központja után a Tama Hungary Kft. biztosítja a legtöbb munkahelyet. Ez az izraeli mezőgazdasági termékeket gyártó cég hozzávetőleg 250 embert foglalkoztat, de már nekik is nehézséget okozna bővülni. A helyi cégek számára a legnagyobb kihívás a BMW, a CATL és a többi nagy multivállalat munkaerő-elszívó hatása, amelyet automatizálással, robotizálással próbálnak enyhíteni. Ma már látszik, hogy a város ipari lehetőségeinek fő korlátozója az emberi erőforrás.
Ehhez képest újabb, 664 millió forintos iparipark-fejlesztést indítanának el az egykori repülőtér hasznosítása érdekében európai uniós TOP PLUSZ forrásból.
Muraközi István: A pénzből a 42-es főút és a 38 hektáros terület összeköttetését akartuk megteremteni. Ám letettünk róla, és kezdeményeztük a pályázat átdolgozását. A lényeg, hogy a Széchenyi utcán korábban, és a város északi részén, 2018-ban létrehozott ipari parkok megteltek (előbbi 26, utóbbi 3 hektáros). Azonban az elmúlt 3 évben nem tapasztaltunk új területek iránti beruházói érdeklődést. Ha el is készülne az út a volt repülőtérhez, konkrét igények hiányában nem tudjuk, hogy mekkora közműkapacitást (víz, gáz, villamos áram) kellene kiépítenünk. Ezért a pénzből inkább egy hozzávetőleg 1500 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot húznánk fel valamelyik meglévő területünkön. Ezt egészen biztosan bérbe tudnánk adni magáncégeknek, például helyi vállalkozásoknak. A volt reptér ipari hasznosítása ellen szól az is, hogy a környező Natura 2000-es területek kötnék a beruházók kezét.
Tehát a helyi gazdaság erősödését megfogja a munkaerő végessége…
Muraközi István: Előnyünkre szolgál, hogy a vármegyei szakképzés egyik centruma Berettyóújfaluban van; igyekszünk együttműködni a cégekkel a fiataloknak szóló célirányos képzésekkel. Utóbbiak letelepedéséhez, helyben maradásához egymillió forintos első lakáshoz jutást segítő támogatással, fecskelakásokkal járulunk hozzá, de építési telkek kialakításán is dolgozunk a főutak mentén, a Honvéd és az Illyés Gyula utcákon. Vizsgáljuk továbbá a berettyószentmártoni és a Budai Nagy Antal utcai lehetőségeinket. A városban alig akad eladó vagy akár csak kiadó lakás, ezért százas nagyságrendű építési telek értékesítésére készülünk. Ha igény mutatkozik rá, akár társasházi beépíthetőséggel.
Mennyivel olcsóbb a berettyóújfalui lakhatás a debrecenihez, a nagyváradihoz képest?
Muraközi István: A használt lakások négyzetméterenkénti ára 550-600, az újaké 800-900 ezer forint. Debrecenhez viszonyítva kétharmad áron lehet lakást venni, míg Nagyváradhoz képest még kedvezőbb az arány. Ott ugyanis még kevesebb az eladó családi ház, az érdeklődők főleg a blokkházakból kerülnek ki, mondván, a nagyváradi panel árából megvan egy család ház emitt. Románia schengeni tagsága óta megnövekedett a kereslet. A határ közelsége miatt Ártánd és Biharkeresztes az elsődleges célpont, de azért hozzánk is eljutnak – elég szétnézni: sok nagyváradi, bihari rendszámú autó parkol az utcákon. Az érdeklődés nem szűkül le a határon túli magyarokra, jönnek románok is; jelzem, beszélnek magyarul. Harminc-harmincöt kilométerre vagyunk a két nagyvárostól; az ottani munkalehetőségekkel nem tudunk versenyezni, de igyekszünk olyan vonzóvá tenni Berettyóújfalut, hogy megérje hazajönni.
Ehhez az élhetőséghez hozzátenne a kormányzati ígéretek alapján 2030-ig megvalósítandó nyugati elkerülő. Azonban a szükséges 30,5 milliárd forintos finanszírozásról még nincs döntés.
Muraközi István: Az engedélyes tervek elkészültek, a kisajátítások lezajlottak, immár a startpisztoly eldördülésére várunk a kivitelező kiválasztása érdekében. A fő probléma az, hogy ez a mintegy 13 kilométeres szakasz három felüljárót foglal magában, ami alaposan megnöveli a költségeket. A Berettyón építendő új közúti és vasúti híd mellett a Kálló-főcsatorna fölött is át kell haladni. Kértük a beruházás felgyorsítását – a kérdés az, hogy a kormány mikor határoz a finanszírozásról.
Az eddigi tapasztalataim alapján azt vetítem előre, hogy a szingapúri Vulcan Shield Global békéscsabai gyárépítése miatt valóban meg kell induljon a 47-es főút autóúttá, sztrádává történő fejlesztése. Hiszen ehhez a 2500 álláshelyet ígérő beruházáshoz, vagy a szegedi BYD-gyárhoz, munkaerőt kell tudni biztosítani. Így muszáj az utakban (is) szegényes csökmői, szeghalmi, zsadányi, nagykantéi vidék infrastrukturális fejlesztése. Mi azt kértük, hogy a nyugati elkerülő megépítése a 47-es főút kétszer kétsávosítása előtt történjen meg. Ha nem így történik, helyette tovább növekedő forgalom zúdul a városra, akkor megfulladunk, s az emlegetett élhetőségnek „meszeltek”.
Mit nyerne Berettyóújfalu a 47-es főút Békéscsabáig történő fejlesztésével? Ennek határideje a hírek szerint 2035.
Muraközi István: A környezetvédelmi engedély megvan, s a költségelemzés alapján a nyomvonal is eldőlt. Az út a jelenlegi 47-est követné azzal, hogy valamennyi érintett településen elkerülő szakasz épülne, Zsákát, Darvast és Csökmőt is beleértve. Ha Berettyóújfalu megkapja a nyugati elkerülőt, akkor a mérleg egyértelműen pozitív. Néhány büfé és kávézó nyilván kárvallottja lenne a városon átdübörgő forgalom csökkenésének, de kevesebb lenne a por, a piszok, a zaj. Ez inkább egybevág a „képességmegtartó népesség, népességmegtartó képesség” mottójával. Olyan kisvárost szeretnénk, ahol a mozin, a fürdőn, a szállodán, a turizmuson van a hangsúly, semmint a kamionosoknak eladott kávén.
Két éve átadták a Bihar Termálliget, vagyis a helyi gyógyfürdő 3,5 milliárd forintból létrehozott termálvizes gyógyászati részlegét, ahol járóbeteg szakellátás keretében különféle terápiákat is biztosítanak. Idén a gyógyfürdő megkapta a négycsillagos minősítést – hogyan tovább?
Muraközi István: A fürdőfejlesztés az élhető kisvárosról szóló víziónk talán legfontosabb pontja. A vendégek száma elérte az évi százezret; mindez nem csak a pihenésről szól, hiszen a szolgáltatások révén a helyiek egészsége is javítható. A régi, szűk lehetőségekhez képest nagyot léptünk előre, megnyitva az utat az idegenforgalom előtt. A kempingünk már a jövő húsvétra megtelt, jelenleg apartmanházakat tervezünk a területre. Azonban az igazi nagy lépésnek egy 75 szobás, konferenciák lebonyolítására alkalmas szálloda felépítése ígérkezik. A beruházás érdekében bővíteni szükséges a fürdő területét, ez a folyamat még nem zárult le. A gyógyászati kezeléseink 10-15 alkalomra szólóak, tehát ezeknek a vendégeknek a jelentős részét két hétre minőségi szállással szolgálhatnánk ki. A várost az egyéjszakás turizmus jellemzi, zömmel a Nyugat-Európa vagy a Fekete-tenger felé tartó vendégmunkások alszanak nálunk. Ez változna meg. A szálloda részben állami, részben magánberuházásban valósulna meg, az üzemeltetést erre szakosodott professzionális cég kezébe adnánk. Ha nem lett volna a koronavírus-járvány és nem szállnak el az orosz-ukrán háború miatt az energiaárak, már működne. Úgy tervezzük, 2026-ban megkezdődhet az építkezés.
Egy szerethető városban a parkokra is odafigyelnek; ebben van teendője Berettyóújfalunak?
Muraközi István: A város zöldfelület-fejlesztésének harmadik üteme zajlik. Ezúttal nem a központi parkokon volt a hangsúly, hanem a Péterszegi, Herpály utcai lakótelepeken lévő, valamint a kertvárosi területen elhelyezkedő parkokra fókuszáltunk. Jogos igényük volt az ott lakóknak, hogy ne csak a városmag szépüljön. Ezért a helyi közösségekkel együttműködve, az ő bevonásukkal határoztuk meg a beruházások irányait. Hol legyen játszótér? Használnának-e szabadtéri kondiparkot vagy inkább padoknak örülnének? Szükséges-e kutyafuttató? Nyilván nem mindegy, mennyi a fiatal, a kisgyermekes, az idős ember az adott városrészben. Végül 13 helyszínen valósítottunk meg különböző fejlesztéseket kamerarendszer és világítás kiépítésével (a felvételek a rendőrségnél jelennek meg). Immár csak a növénytelepítés van hátra.
Hogy állnak a sokak által várt útépítésekkel?
Muraközi István: Nyolc utca – összesen 3,4 kilométer – közbeszerzése lezárult, a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötése van hátra. A munka elvégzésére hat hónap áll rendelkezésre. További 14 utcán az aszfaltozást összekötöttük a csapadékvíz-elvezetés kialakításával, ami közbeszerzésileg elég nehézkes. De annak semmi értelme, hogy a már elkészült utat feltörjék a csatorna elhelyezése érdekében. A kivitelező kiválasztására szolgáló eljárások lebonyolítása ebben az esetben még zajlik. 1990 óta az aszfaltozott utak hiánya a település legnagyobb hiányossága, jelenleg 33 kilométernyi ilyen utunk van. Ha ezt a 22 utcát leaszfaltozzuk, azzal újabb 9 kilométert lépünk előre.
Berettyóújfalunak az iparűzésiadó-bevételéből 239 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie az állam számára 2025-ben. A Versenyképes Járások Program révén 80 millió forint plusz bevételhez jutottunk, a pénzből a Téglaparti temető ravatalozóját újítottuk fel és a parkolási gondokat enyhítettük. Üdvözölni tudnánk, ha a megyei jogú városokhoz hasonlóan a szolidaritási hozzájárulás egy részét leírhatnánk az útberuházásainkból. Hiszen így évi egy-két utcát még aszfaltozni tudnánk. Ha nem is az én hivatali időmben, de talán még az életemben eljuthatnánk oda, hogy mindenki szilárd burkolaton mehessen haza.
RaL
