A magyarok sem bánnak kíméletesen a Földdel
Idén július 30-ra, csütörtökre esik a túlfogyasztás napja. Jelenleg a bolygó lakossága 73 százalékkal gyorsabb ütemben éli fel a természet által nyújtott erőforrásokat, mint ahogy azok regenerálódni tudnának, vagyis úgy él az emberiség, mintha 1,73 Föld állna a rendelkezésére – tudatta a WWF Magyarország július 29-én.
A túlfogyasztás napja azt a dátumot jelöli, amikorra az emberiség felhasználja mindazokat a természeti erőforrásokat, amiket a Föld egyetlen év alatt képes megújítani.
Az egyes országok ökológiai lábnyoma között jelentős különbségek figyelhetők meg: ha mindenki úgy élne, mint Katar lakói, az emberiség már február 4-ére felhasználná a Föld egy évre elegendő erőforrásait és hasonlóan korán érkezne el a túlfogyasztás napja Luxemburg (február 17.) és Szingapúr (február 23.) fogyasztási szintje mellett is – magyarázták.
Ezzel szemben olyan országokban, mint Banglades, Nepál vagy Etiópia, az egy főre jutó ökológiai lábnyom jelenleg még a Föld egy főre jutó biokapacitása alatt marad. A magyarországi túlfogyasztás napja idén június 24-re esett, vagyis a globális átlaghoz képest Magyarország is rosszabbul teljesített – tették hozzá.
Tájékoztatásuk szerint a túlfogyasztás hátterében különböző tényezők állnak, többek között a fosszilis energiahordozókra épülő gazdaság, a túlzott energia- és nyersanyag-felhasználás, valamint a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatok. Ennek következményei már Magyarországon is megtapasztalhatók: az egyre súlyosabb aszályok, a szélsőséges időjárási események, a vizes élőhelyek kiszáradása és a biológiai sokféleség csökkenése mind azt jelzik, hogy az ország a természet teherbíró képességének határaihoz közeledik.
A WWF Magyarország szerint a helyzet kezeléséhez az egyéni életmódbeli változtatások – például a tudatos és takarékos energia- és vízfelhasználás – mellett olyan rendszerszintű változásokra is szükség van, amelyek csökkentik a gazdaság ökológiai lábnyomát, és elősegítik a természet erőforrásainak megőrzését.
A fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése és a megújuló, zöld energiaforrások arányának növelése jelentősen mérsékelheti a természeti erőforrásokra és az éghajlatra nehezedő terhelést – közölték.
Napjainkban az el nem fogyasztott energia a legjobb befektetés: tudományosan bizonyított tény, hogy takarékossággal és tudatossággal – például mérőóráink havi szintű leolvasásával és tényleges energiafogyasztásunk feljegyzésével – akár 15-20 százalékos azonnali megtakarítást is el lehet érni – hangsúlyozták, kiemelve, hogy a WWF Magyarország éppen ezért fontos előrelépésnek tartja Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentését, amely szerint 2030-ig a hazai szélerőművek beépített kapacitását a jelenlegi tízszeresére növelné.
A túlfogyasztás mérsékléséhez több területen, többek között a városfejlesztésben, az élelmiszer-termelésben és az energiatermelésben is szükség van a változásra. A Global Footprint Network számításai szerint például a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás felére csökkentése önmagában csaknem három hónappal későbbre tolhatná a túlfogyasztás napját – olvasható a közleményben.
A túlfogyasztás napja nem csupán egy figyelemfelkeltő dátum, hanem emlékeztető arra is, hogy jelenlegi termelési és fogyasztási gyakorlataink már középtávon sem fenntarthatók. Ahhoz, hogy a jövőben későbbre tolódjon ez a nap, olyan egyéni, települési és országos szintű döntésekre van szükség, amelyek egyszerre csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mérséklik a természeti erőforrások felhasználását és megőrzik azokat az ökoszisztémákat, amelyek az emberi társadalmak működésének alapját jelentik.
