Szólláth nem tudja, hogy aláírta
A Hajdúnánást 14 éven át, 2024 októberéig fideszes polgármesterként vezető Szólláth Tibornak „nincs tudomása” arról, hogy 2020-ban ki döntötte el az önkormányzatnál, melyik öt cég pályázhasson a helyi ipari park kialakításához szükséges út- és csatornaépítési, közvilágítási munkákra; ez az a közbeszerzés, ami miatt a város korábbi jegyzője, K. Imre a vádlottak padjára került öt vállalkozóval együtt.
A büntetőeljárás 2024 ősze óta tárgyalási szakban van a Debreceni Járásbíróságon, ahol február végén bemutatnák a nyomozás során lehallgatott beszélgetéseket. A vád lényege az, hogy a volt jegyző – a másodrendű vádlott – jogsértő módon tartott kapcsolatot a felvezetőben említett közbeszerzés nyertesével, közreműködött a cégek kiválasztásában, tudott a verseny színleltségéről. Az ügyészség szerint a nyertes vállalkozás vezetője és a volt jegyző megsértették a hajdúnánási önkormányzat közbeszerzési szabályzatát, a vádlottak pedig együttesen vétettek a közbeszerzésekről szóló törvény ellen. Ezért a büntetőeljárás versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntett vádjával folyik.
Meghívásos verseny
A bűncselekmény egy, az önkormányzat által még 2016-ban elnyert EU-s pályázathoz kapcsolódik. A város összesen 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott egy 10 hektáros bekerített ipari park és azon irodaház (ebből munkásszállás lett) kialakítására. A beruházás éveken át húzódott, miután az eredetileg tervezett ingatlant nem tudták megszerezni. 2019-ben sikerült úgy átalakítani a projektet – másik helyszínt találni, a város nyugati részén –, hogy 2020-ban belevághattak a kivitelezésbe. Így is akkora csúszásban voltak, hogy félő volt, végül elveszítik a támogatást (a pályázati kiírás 2020. augusztus 31-ben szabta meg a tervezett befejezési határidőt).
A 300 millió forint becsült érték alatti építési beruházások esetében a közbeszerzési törvény 115. paragrafusa lehetőséget kínál arra, hogy az ajánlatkérő – jelen esetben a hajdúnánási önkormányzat – felhívás közzététele nélkül versenyeztessen cégeket, lehetőség szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat. A szabályok szerint legalább öt – szakmailag megbízható – gazdasági szereplőnek kell egyidejűleg írásos felhívást küldeni. Mivel az út- és csatornaépítési, közvilágítási munkák becsült értéke nem haladta meg az háromszáz milliót, az önkormányzat – élve a törvény adta lehetőséggel – 2020. július 16-án elindította az eljárást. Mint az az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből a mai napig visszakövethető, az alábbi öt céget keresték meg.
- Motocorp Bt., Fehérgyarmat
- Medop-General Kft., Tiszavasvári
- Varga Fuvarozási és Építőipari Kft., Esztergom
- NÁMOR-ÉP Kft., Nyíregyháza
- MÉN-ÉP 2003 Kft., Hajdúnánás
Július 27-én már a pályázatok bontása is megtörtént. Ennek jegyzőkönyve szerint a legjobb áraajánlatot a MÉN-ÉP 2003 Kft. adta nettó 222 millió forinttal. A Motocorp 225, a NÁMOR-ÉP 228 milliót kért. Az ajánlatok elbírálásának összegzéséről szóló augusztus 8-i dokumentumban az olvasható, hogy utóbbi két ajánlatot különböző okokból érvénytelennek kellett tekinteni. A nyertes MÉN-ÉP-pel létrejött vállalkozási szerződést 2020. augusztus 13-án Szólláth Tibor polgármester és M. Zoltán ügyvezető írták alá.
Azonban a vád szerint valójában a MÉN-ÉP mögött álló házaspár szervezte meg azt, hogy mely cégek vegyenek részt a közbeszerzésben, és hogy hogyan dőljön el az eredmény az ő javukra.
Láthatatlan kéz
Még tavaly kiderült, hogy az MÉN-ÉP tulajdonosai, M. Zoltán és felesége – az első és a harmadrendű vádlott –, valamint a negyedrendű vádlott lemondtak a tárgyaláson való jelenlét jogáról, az a távollétükben zajlik, meghatalmazott védő képviseli őket. A bizonyítási eljárás során – idén januárban – tanúként idézett Szólláth Tibor úgy fogalmazott, ismerte a házaspárt, baráti viszonyt ápolt M. Zoltánnal, akivel egy korosztályhoz tartoznak és aki korábban többször dolgozott az önkormányzatnak.
Elhangzott: a közbeszerzések az önkormányzati képviselő-testület által elfogadott éves terv szerint haladtak. A megindított eljárások eredményéről – jogi, közbeszerzési, műszaki és pénzügyi szakember bevonásával – előzetes bírálat készült, s nem volt rá példa, hogy a képviselő-testület ne annak megállapításai szerint jár volna el. Szólláth Tibor a bírói kérdésekre úgy válaszolt, a közbeszerzési eljárásokban általánosságban a polgármesternek volt aláírási joga és a képviselő-testületi előterjesztések is a személyéhez kötődtek. Ő ugyanakkor napi szinten nem volt benne ezekben az eljárásokban, azok a szabályoknak megfelelő, bejáratott apparátusi utakon haladtak a cél felé – összegezhető.
Arra a felvetésre, hogy a szóban forgó közbeszerzés megindításakor ki döntötte el, melyik öt vállalkozást hívják meg, Szólláth Tibor úgy felelt: „nem tudja megmondani” és „nincs tudomása arról, hogy ki jelölte ki az öt céget”. A nyertes pályázóval minden esetben vállalkozási szerződést köt az ajánlatkérő, vagyis az önkormányzat, ezt Szólláth válasza szerint „többnyire a polgármester írja alá”, de azt, hogy ez esetben így történt-e, „nem tudta megmondani”.
Ellentmondás a jegyző és a polgármester között
A volt városvezető – korábbi agrárkamarai alelnök és térségi országgyűlési képviselő, a Debreceni Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökségének jelenlegi tagja – elmondta viszont, hogy míg a 2010-es évek első felében kevés volt a beruházás, ezért örömmel jelentkeztek a vállalkozások, addig az évtized vége felé az építőipar akkora leterheltséggel küzdött, hogy nagyítóval kellett keresni a cégeket. – Inkább adtak olyan magas összegű árajánlatot, hogy ne kelljen elvállalni a munkát, miközben az építőanyagárak naponkénti változása még inkább ellehetetlenítette a kivitelezők megtalálását – közölte. Kijelentette: a koronavírus-járvány során „olyan dolgok történtek meg a magyar közigazgatásban, amelyekről nem gondolták, hogy fel vannak rá készülve”, majd az energiaárak „hét-nyolcszoros emelkedése következett, mindez a napi működést is jelentősen megnehezítette” – közölte.
Hangsúlyozta: az ominózus beruházással az említett nehézségek miatt komoly késésben voltak, közeledett a határidő lejárta, emiatt az volt a kérdés, hogy sikerül-e megcsinálni idejében vagy elesnek a támogatástól. – Az ipari park végül jó minőségben megvalósult, az összes ott kiadó ingatlan gazdára talált, a beruházás a hajdúnánásiak hasznára, megelégedésére szolgál – tette hozzá.
A volt jegyzőt Szólláth Tibor „határozott, jó szakembernek” írta le; K. Imre egy korábbi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárások megindítása a polgármester hatáskörében volt és minden alkalommal az erről szóló szabályoknak megfelelően jártak el.
Ratalics László
