Kezdődik az évad, távozik a művészeti vezető Debrecenben

Kis abszurddal indul az évad a Csokonai Nemzeti Színháznál: egyszerre távozik és marad az új igazgatóval tavaly együtt érkező Szabó K. István, akitől ötfős tanács veszi át a művészeti vezetést. Ennek a grémiumnak a felállításán azonban még dolgoznak – hangzott el a teátrum szeptember 4-i szezonnyitó társulati ülésén, amely után a Cívishír megkérdezte a váratlan szakítás okairól Mátyássy Szabolcs igazgatót.

Az eseményen – amelyen a Színészház kérdéseket felvető ügye is előkerült – Papp László polgármester eleve szokatlanul indított, jelezvén, pulpitusról mondott szép beszéd helyett közvetlenebbül szólna. Gyorsan kiderült: a városvezetés a maga részéről büszke arra, hogy ilyen nehéz időszakban is képesek voltak végigvinni két ekkora, összesen 23 milliárd forint értékű színházberuházást. Az elvárás ehhez mérten magas: nézők kellenek, akik újra és újra visszatérnek, magas művészeti minőség, régiós kulturális vezető szerep – „mert ez Debrecen missziója”. S bár az önkormányzat teljes mellszélességgel támogatja a színházat, Papp László az előzőnél „sokkal-sokkal sikeresebb” évadot kívánt a társulatnak. Igaz, elismerte, „ekkora terek megtöltése nem kis feladat”. 

Hogy mennyire nem? A Csokonai Teátrum nézőtere az átalakítás után 350-ről 560 fősre emelkedett, míg a Csokonai Fórum kamara- és stúdiótermében további összesen 500 szék létesült, az orfeumot most hagyjuk is. E terekre utalt a polgármester, miközben az előző évadban mintegy 88 ezer jegyet sikerült eladni. 

Mennyi ez a korábbi évekhez viszonyítva? Nos, azokhoz mérten is közepes, hiszen az utolsó előtti, teljesnek nevezhető 2018/2019-es évadban 85,5 ezer (igazgató: Gemza Péter), a 2013/2014-esben 93 ezer (igazgató: Ráckevei Anna) jegy fogyott, de 2010 körül még százezer feletti értékesítésre is volt példa (igazgató: Vidnyánszky Attila). 

Más kérdés, mennyire reális elvárni, hogy a jószerével megtriplázódó férőhelykapacitást ilyen rövid idő alatt lekövessék a jegyeladások egy olyan időszakban, amikor a fesztiválipartól a kiskereskedelmi költésekig, majd minden „köhög”.

Érzelmes sztorik és zenés darabok 

Mátyássy Szabolcs igazgató előbb megjegyezte, a nyár folyamán a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon kilenc előadást mutattak be telt ház előtt (két saját darabot), majd egyebek mellett azzal utalt vissza az előző évadra, hogy fájó pillanatokat is megéltek, „kipróbálták magukat minden műfajban, több színházszakmai koncepció alapján”. A nézettségből egyértelműen látszik, „az érzelmekkel teli, szép történeteket, különösen a zenés darabokat szereti a közönség”. Ehhez alkalmazkodnak most a repertoárral, amely musicaleket, operettet, vígjátékokat jelent a „nagyszínházra”, míg a művészi, költői színházra jellemző darabokat a Csokonai Fórumra nézve. 

Mátyássy Szabolcs megjegyezte, Szabó K. István művészeti vezető munkáját ötfős művészeti tanács veszi át, ami a 2024/2025-ös évad műsortervét nem érinti, és Szabó K-ra rendezőként a következő években is számítanak. Később a Cívishírnek elmondta: a művészeti vezető szeptember elsejével közös megegyezéssel távozott. – Egy év alatt kiderült, hogy teljesen más a szakmai álláspontunk a színházról. Máskor is előfordult már, hogy igazgató és művészeti vezető együtt indultak el, de rá kellett jöjjenek: nem megy. Számomra az a legfontosabb, hogy jól működő, stabil színházat csináljunk, ahol az egész társulat biztonságban érezheti magát, a helyzetek átláthatók – mondta Mátyássy Szabolcs, kiemelve, hogy Szabó K. István művészi, rendezői kvalitásait nagyra értékeli. Erre az évadra Szabó K. István két rendezést vállalt, ezeket végigviszi, valamint az igazgató számunkra megismételte, rendezőként a következő évadokban is számítanak rá.

Hárman messzebbről jöhetnek

A művészeti tanácsról megtudtuk, a testületben három külsős – Debrecenen kívüli, de magyarországi – és két belsős színházi szakember kapna helyet. Mátyássy Szabolcs úgy fogalmazott, ez a modell „nagyobb rálátást biztosítana, a javaslatokat közösen tudnák megvitatni, képviselni”, s a „színház biztonságos működése szempontjából elemi érdek” ennek az elgondolásnak végrehajtása. Az egyeztetések már folynak, de kapkodni nem szeretnének, válaszolt arra a kérdésünkre, hogy szeptember végéig feláll-e a tanács.

Mennyi eladott jeggyel lenne elégedett az évad végén? – Minden előadásunk menjen telt ház házzal, erre igazgatóként ezt kell mondanom. A Csokonai Teátrumban alapvetően, de nem kizárólagosan nagy léptékű, hagyományosabbnak tekinthető előadások lesznek műsoron, és ahogy a kisebb terek felé megyünk, úgy találkozhatunk a kísérletezőbb, a fiatal rendezőknek is lehetőséget adó darabokkal. Ez a működés határozza meg alapvetően azt a népszínházi struktúrát, amelyet szeretnék megvalósítani – válaszolt a Cívishírnek.

Szabó K. István nem volt jelen a szerdai eseményen, ezért őt akkor nem tudtuk megkérdezni. Egy 2022-es – tehát még a debreceni munkavállalást megelőzően készült – tartalmas interjúban úgy fogalmazott, „azt a fajta zsigeri színházat szereti, amely felfedezésre ösztökéli.” – Sokan azért járnak színházba, hogy kikapcsolódjanak, én a bekapcsolódási pontokat keresem. Nem felejteni megyek, hanem felidézni azokat az egyéni és társadalmi ingereket, amelyek segítenek megérteni együttműködésünk alapelveit. A jó színház véleményem szerint könyörtelenül igaz, még akkor is, ha ez nem feltétlenül tetszetős – mondta a Mandinernek. 

Ratalics László