Für Debrecen: megnyílt a Csokonai Fórum!

Hiszünk abban, hogy a színjátszás, az irodalom, a zene, a tánc olyan nemzeti és egyetemes értékeket teremt, megőrizni és közvetít, amelyek nélkül képtelenek lennénk minőségi életet élni, sőt, egyáltalán létezni – hangzott el Papp László köszöntőjében, Debrecen új színházának augusztus 23-i megnyitóján. 

A Csokonai Fórumban a polgármester – Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében – arról beszélt, hogy az elmúlt 25 év dinamikus fejlődést, sok változást hozott Debrecen életébe, „megszámlálhatatlan sok alkalommal volt és van lehetőségük egy-egy létesítmény átadására”, de a mostani „az egyik legkülönlegesebb alkalom”. Történelmi pillanat – emlékeztetett –, hiszen vidéken a győri színház nyitása óta közel fél évszázad, míg a fővárosi Nemzeti Színház esetében 20 év telt el.

– Anyanyelvünk és kultúránk olyan szellemi kötelék, mely minden magyart összeköt bárhol is éljen. Nemzeti kultúránk ügye olyan kötelezettséget ró ránk, amelynek jegyében értékeit ápolni, a világot gazdagítani, a következő generációknak azt átadni kell – jelentette ki. Hosszú története van a Csokonai Fórumnak –  idézte fel –, az épület megvásárlásról egy Kósa Lajos által vezetett korábbi közgyűlés döntött, míg a befejezésről már a mai városvezetésnek kellett gondoskodnia. 

A létesítményt Papp László szerint nem tudták volna megvalósítani a kormány támogatása nélkül, a polgármester Pajna Zoltánnak, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés és Pásztor Sándornak, a Bihar Megyei Tanács elnökének külön köszönetét fejezte ki. Arra is kitért, hogy a Csokonai Fórum regionális színházzá válik, amely gazdagítja a határon átnyúló, most is erős kapcsolatokat, mellette felvonultatja a kortárs színjátszás értékeit és teret ad más nemzetek bemutatkozásra. A polgármester a debreceni társulatnak „hálás köszönetet mondott a türelemért és azért, hogy hittek a színház elkészülésében”. Beszédében Papp László kétszer is jelezte: Debrecen számít a kulturális kormányzat támogatására.

Múzsák és fegyverek

Novák Katalin Cicerót idézett: – Fegyverek közt hallgatnak a múzsák. De járvány, gazdasági kihívások idején is? Amikor nehezebb az életünk, háború van, az élet megőrzésére kell összpontosítani, akkor nem marad figyelem, pénz, akarat a művészetre, a kultúrára. A háborúk és a gazdasági kihívások közös jellemzője, hogy útját akarják állni az életnek. Ám az életnek nem lehet útját állni, miközben a kultúra az életből sarjad, az életből pedig kultúra lesz. A kultúra él és értelmet ad a mindennapoknak, elemi szükséglet – mutatott rá a köztársasági elnök.  

A köztársasági elnök szerint Cicero mondása leginkább figyelmeztetés: ha hagyjuk, akkor elhallgatnak a múzsák, holott a nehezebb időkben még inkább szükség van rájuk, hiszen a kultúra képes enyhíteni a fájdalmat, oldani a félelmet, segíteni a megbékélést. 

– Megérteti, hogy mit kell, mit érdemes tanulnunk, tovább vinnünk a nehéz pillanatokból, emlékeztet arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell. A kultúráról lemondani a gondterheltebb korokban egyet jelent félelmeink, sebeink, fájdalmaink kezeletlenül hagyásával, végeredményben a fizikai, lelki és szellemi önfeladással – mondta.

Hozzátette: a vidéki színjátszásra a kelleténél kevesebb figyelem irányul, ezért is örül annak, hogy 44 év elteltével új sínházat avathatnak a fővároson kívül. Mint fogalmazott, „a magyarok azt szeretik, hogy ha valami szól, akkor nagyot szóljon, ezért is adtak át Debrecenben egy teljesen új színházat, miközben a másik is megújul”.

A beszédek előtt Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke és Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája megáldották a teátrumot.

A  beszédek után következett a Szabó Magda azonos című regényéből készült Für Elise ősbemutatója három felvonásban – Ráckevei Anna rendezését hosszú tapssal díjazta a publikum. A megindító, emlékezetes előadás főbb szereplői Hajdu Imelda, Varga Klári, Mészáros Ibolya, Bakota Árpád és Majzik Edit 

Ratalics László