Feszítő vállalkozói igénynek kedveznek Debrecenben

Városi léptékben Debrecen hajtotta végre a legnagyobb súlyú közép-európai gazdaságfejlesztést; a megfelelő időben a megfelelő döntéseket hozták meg, amelyek nélkül csak sorvadás várt volna a településre – jelentette ki április 9-i sajtótájékoztatóján Papp László. A polgármester abból az alkalomból beszélt erről, hogy elindult a helyi kis- és középvállalkozások számára kialakított ipari park továbbfejlesztése a Déli Gazdasági Övezetben.

A kkv-park 2025-ben átadott Jedlik Ányos utcai első ütemében – mintegy 14 hektáron – 16 debreceni, hajdú-bihari kis- és középvállalkozás vásárolt területet és alakított ki telephelyet. Mivel az igények már akkor meghaladták a lehetőségeket, az önkormányzatnál gyorsan döntés született a program folytatásáról. Ez a második ütem, mely keretében már elindult a tereprendezés, a közműépítés. Ha elkészülnek, a tervek szerint újabb 20 kkv költözhet a déli iparzónába. Hogy melyek lesznek azok, az összetett pályázat során dől el. 

Papp László hangsúlyozta: a világ fejlődése nem egyenletes, egyes időszakok lehetőséget kínálnak a fejlődést támogató döntésekre, máskor nincs erre mód. – Meggyőződésem, hogy az általunk hozott döntésekkel a város fejlődhet, s évtizedekre meghatároztuk nemcsak Debrecen, de a régió, sőt részben az ország gazdasági lehetőségeit is. A déli és az északnyugati iparzóna, a Határ úti és a Vezér utcai ipari parkok nélkül Debrecenre elgyengülés, sorvadás várna. Ipari teljesítmény nélkül nincs kutatás-fejlesztés, nincs innováció, s ezekből fakadnak azután az egyetemi, a tudományos együttműködések. A vállalatok  jelenléte olyan jelentős oktatási együttműködéseket is elindított, amelyeknek köszönhetően a 10-12 évvel ezelőtti helyzethez képest ma 10 ezerrel több diák tanul Debrecenben – mondta. Hozzátette:

vitatkozik azokkal, akik lenézően beszélnek erről a folyamatról, mert ipari, gazdasági fejlődés nélkül az élet más területén sincs semmilyen előrelépés. Olyan világgazdasági periódusban voltunk, amikor élni kellett a lehetőséggel. Különben az utódok joggal mondhatnák, hogy elszalasztottuk Debrecen 21. századi fejlődésnek esélyeit – hangoztatta.

Ami a kkv-parkot illeti, a polgármester kiemelte: az első ütem révén több mint 13 milliárd forintnyi befektetés valósult meg. A pályázati kiírás élesítését követő 24 órában már több igény érkezett, mint amennyi hely rendelkezésre állt. Ez ösztönözte a parkbővítést; a második ütem 13,7 hektáron zajlik, ebből 11 hektár az aktív fejlesztési terület. 

Papp László köszönte a kormány támogatását, mert az Debrecent a „fejlődés mintavárosává tette”. – Gondoltunk a helyi kis- és középvállalkozásokra, akiknek megígértük: megkapják ugyanazokat a feltételeket, mint a multik. Hiszen a város gazdasága nagyon jelentős részben rájuk épül – közölte Papp László, hozzátéve, a déli iparzónában a kkv-k nagyipari környezetben működhetnek.

Szabados Richárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hajdú-Biharban jegyzett 45 ezer vállalkozás fele Debrecenben működik; a vármegyei cégek 50 százaléka építőipari, kereskedelmi, mérnöki és műszaki tevékenységeket végez. Ez azt az irányt is megadja, hogy kiknek kell teret engedni – fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára. Kiemelte, országszerte 900 ezer vállalkozás működik, ugyanakkor a 4,7 millió foglalkozatott közül 2,5 milliót a kkv-k alkalmaznak. Ezért különösen fontos, hogy minden külföldi tőkebefektetés során igyekezzenek helyzetbe hozni a magyar vállalkozásokat. 
Közölte: a kormány az elmúlt másfél évben – hazai és EU-s forrásoknak köszönhetően – 2100 milliárd forintot „mozdított meg a kkv-k érdekében”, ebből a pénzből közel 40 ezer cég részesedett hitel, vissza nem térítendő támogatás formájában. A gazdasági akcióterv eredményességét abban mérik majd le, hogy a kkv-k előrébb lépnek-e az automatizáció, a modernizáció, a technológiai fejlesztések, az árbevétel terén. Azt már látják – mondta az államtitkár –, hogy közel teljes foglalkoztatás mellett nagyjából annyi vállalkozás jön létre, mint amennyi megszűnik (korábban a zsugorodás volt megfigyelhető). Éves szinten 8-9 ezer vállalkozás vált méretet, s önmagában ettől 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2026-ra.

Barcsa Lajos alpolgármester – a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje az 1. számú egyéni választókerületben – elmondta: a legfrissebb adatok szerint a városban az ipari termelés 50 százalékkal nőtt 2025 hasonló időszakához képest, vagyis kijelenthető, hogy „Debrecen és a vármegye húzza a magyar gazdaság szekerét.” Szerinte nem a fejlődés ténye a kérdés, hanem az, hogy abból mennyit kapnak vissza a debreceniek. 

– A kkv-park éppen a helyi vállalkozáskról szól, azokról az emberekről, akik itt élnek, dolgoznak, nevelik a gyermekeiket. Végre eljött az idő, hogy ne csak túléljenek, hanem a nyertesei legyenek Debrecen gazdasági fejlődésének – hangsúlyozta. 

Számára az első ütem kirobbanó sikere azt mutatja, hogy Debrecenben van erő, akarat, jövő. – Ha egy helyi vállalkozás fejlődik, akkor több embert tud foglalkoztatni, jobb fizetéseket képes adni, stabilabb megélhetést biztosít, miközben, talán a legfontosabb: a pénz a városban marad, visszakerül a helyi gazdaságba, a helyi közösségekbe – jelentette ki. Emlékeztetett, 

több iparterületet már nem kívánnak létrehozni, helyette a minőségi fejlődésen, a debreceni vállalkozások megerősödésén van a hangsúly. 

Ezt a munkát csak az tudja elvégezni, aki megfelelő tapasztalatokkal, kapcsolatrendszerrel és jövőképpel rendelkezik – jegyezte meg Barcsa Lajos. 

Ratalics László