Elhúzódó döntések nehezítették a hajdú-bihari fejlesztéseket
Kiemelten, két napirendi pontban is foglalkozott a településfejlesztéssel a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése a Vármegyeháza Árpád termében szeptember 25-én tartott ülésén. A 24 közgyűlési tag közül a napirend elfogadásakor még csak 16-an voltak jelen, de a következő háromnegyed órában további három képviselő érkezett meg.
A TOP Plusz pályázatok állása és a megyei fejlesztési program félidei értékelése külön napirendi pontként került a közgyűlés elé. A képviselők előbb a fejlesztések jelenlegi helyzetéről szóló tájékoztatóról, majd a program eddigi eredményeit és gondjait összegző értékelésről szavaztak. Mindkettőt egyhangúlag elfogadták.
Mennyi pénz jut a fejlesztésekre?
Az előterjesztés a június végi állapotot mutatta be. Addig a megyéből 393 pályázat érkezett, és 295 esetben kötöttek támogatási szerződést, összesen 110,53 milliárd forintról. Ebből 45,36 milliárdot már kifizettek. Harmincöt projektet zártak le, és került fenntartási szakaszba; a többi szerződött fejlesztésnél ez még nem történt meg.
A legtöbben élhetőbb települések kialakítására kértek pénzt: 84 pályázat érkezett, közülük 74-re kötöttek szerződést, közel 19,92 milliárd forint értékben. Ebből 10,57 milliárdot fizettek ki, öt projekt már befejeződött. Belterületi utak fejlesztésére 74-en pályáztak; 64 szerződés született 12,58 milliárd forint ból. Itt 10,35 milliárdot fizettek ki, és 12 projektet zártak le.
Önkormányzati épületek energiafogyasztásának csökkentésére 68 kérelem érkezett, de csak 36-hoz tartozik hatályos szerződés. Ezek értéke 4,46 milliárd forint; 3,89 milliárdot már folyósítottak, tíz projektet zártak le. Nem minden területen haladtak ugyanígy a kifizetések. A fenntartható városfejlesztésre 14 szerződést kötöttek 22,50 milliárd forintról, de itt még nem érkezett pénz a pályázókhoz. A fenntartható humán infrastruktúra 19 szerződésének 8,74 milliárd forintos összegéből pedig alig kezdődött meg a kifizetés.
Hol haladnak, és hol akadtak el?
A másik előterjesztés a 2021-2025-ös időszakot értékelte. Kiderül, hogy a települési beruházások, a belterületi utak és az energetikai fejlesztések zöme a vártnak megfelelően halad, de vannak csúszások. A legnagyobb gondok között szerepel a pályázatok több mint két évig tartó újraértékelése, a szakemberhiány, az elhúzódó közbeszerzések, valamint a módosításokról és kifizetésekről szóló döntések lassúsága.
Az értékelés konkrét elakadásokat is megnevez. A megye közel 2,98 milliárd forintos helyi humán fejlesztési programját többször át kellett dolgozni, ezért jelentősen késett. A Magyar Közút két korábbi útfejlesztési projektjét visszavonta, mert a végleges támogatási feltételek szerint nem minden tervezett helyszínen lehetett az utakat fejleszteni. A dokumentum készítésekor már négy új, összesen 10,24 milliárd forintos útprojekt indult el. Az ezekhez rendelt támogatásból
Nádudvart 1,80 milliárd, Hajdúböszörményt 1,74 milliárd, Hajdúhadházat egymilliárd, Földest 893 millió, Hajdúnánást 883 millió, Hajdúsámsont pedig 746 millió forint érinti.
Hortobágyon a Madárszínházhoz kapcsolódóan 4,32 milliárd forintos aktívturisztikai fejlesztés szerepel; ehhez még nem érkezett támogatás. Egy 105 millió forintos, nyírmártonfalvai helyszínű köznevelési projektet viszont fenntartóváltás miatt visszavontak. Az értékelés arra is figyelmeztet, hogy egyes egészségügyi fejlesztések lezárását a betöltetlen háziorvosi helyek és a védőnői szolgáltatás fenntartójának változása nehezítheti.
Az előterjesztés javaslatokat tesz a lassú ügyintézés és a túlzott adminisztráció mérséklésére, de ezekről a képviselők most nem hoztak külön döntést.
Czapp Zsuzsa, a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzati Hivatal Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztálya Fejlesztési Csoportjának vezetője az előterjesztést egyebek mellett azzal egészítette ki, hogy Bihardancsháza nem pályázott, a kistelepülések többsége 3-5, a nagyobb települések pedig 9-10 pályázatot nyújtottak be. A legnépszerűbbek az élhetőbb településeket, a belterületi utakat és az energetikai fejlesztéseket célzó pályázatok voltak.
Hetvenkilenc pályázat nem kapott támogatást, ami Czapp Zsuzsa szerint sok, de az elutasítások részben rendszerhibából adódtak. A támogatói döntés átlagosan 224 napot vett igénybe. Három esetben állapítottak meg szabálytalanságot, ami összesen 31 millió forint megvonásával járt, egy esetben pedig csalás miatt 50 millió forintot vontak vissza. Czapp Zsuzsa ezeket a számokat kifejezetten alacsonynak nevezte. A következő időszak megoldandó feladatai közé sorolta a lakhatási válság kezelését, Debrecen agglomerációs közlekedésének fejlesztését és a pályázatok adminisztrációs terheinek csökkentését.
Megye lett a vármegyéből
Váratlan vitát váltott ki a szervezeti és működési szabályzat módosítása, amely Hajdú-Bihar területi egységének megnevezését vármegyéről megyére változtatja. Nagy Zoltán (Mi Hazánk), a pénzügyi bizottság elnöke az évszázados hagyományokra hivatkozva ellenezte a módosítást. Pajna Zoltán (Fidesz–KDNP) közgyűlési elnök szerint az elutasítás elvonná a figyelmet a közgyűlés feladatairól.
A közgyűlés 15 igen és 3 nem szavazattal elfogadta a rendeletmódosítást, így október 1-jétől Hajdú-Bihar területi egységének megnevezése megye.
Hosszasan tárgyalták a területi középszint megerősítéséről szóló határozati javaslatot is. A hozzászólók kiálltak a megyei önkormányzatok szerepének megőrzése mellett, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
