Elhunyt a debreceni irodalomtörténész
46 éves korában elhunyt dr. Bodrogi Ferenc Máté irodalomtörténész, textológus, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docense- írja a konyvesmagazin.hu.
Bodrogi Ferenc Máté 1980-ban született Miskolcon. A Debreceni Egyetem magyar szakán szerzett nappali tagozatos tanári diplomát (2006), illetve levelező tagozatos pszichológus diplomát (2013). Doktori fokozatát 2011-ben szerezte meg a Debreceni Egyetemen, ahol a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetben kezdetben textológusként, majd 2014-től egyetemi adjunktusként dolgozott.
Egyetemi hallgatóként alapító főszerkesztője volt a Szkholion című egyetemi szakfolyóiratnak, 2012-től pedig társkoordinátora volt az Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye elnevezésű vállalkozásnak (amely 2015 és 2016 között MTA Magyar Irodalomtanítási Szakmódszertani Kutatócsoport néven tevékenykedett).
Kutatási területe a klasszikus magyar irodalom kora, illetve az irodalomtanítás módszertana volt. Nevéhez számos tudományos publikáció, tanulmányköteteken végzett szerkesztői munka és két kritikai Kazinczy-kiadás fűződik (Kazinczy Ferenc Művei: Szép Literatúra, 2012, Debreceni Egyetemi Kiadó; valamint a Borbély Szilárddal közösen jegyzett Kazinczy Ferenc Művei: Fordítások Bessenyeitől Pyrkerig, 2009, Debreceni Egyetemi Kiadó).
Életében két monográfiája jelent meg: a Kazinczy arca és a csiszoltság nyelve – Egy önreprezentáció diszkurzív háttere (2012) és Az Aurora és a nemzet csinosodása: A haza és a haladás az Aurora Hazai Almanach költői zsebkönyveiben (2025). Két tanulmánykötetet is írt: Soráthajlás – Interdiszciplináris irodalmi tanulmányok (2016) és a Minden másképpen van – Műértelmezések és szakkritikák (2023) címmel.
2023-ban Bednanics Gábor irodalomtörténész és Győrffy Ákos költő társaságában Alföld-díjat kapott. Az elismerést „a klasszikus magyar irodalomra fókuszáló kutatásainak a textológia és az eszmetörténet távlatán túl a pszichológia és az élményalapú pedagógia területére is kiterjesztő, a tehetséggondozás vonatkozásában is példás munkásságáért, s az Alföld folyóiratban megjelent mindig felvillanyozó kritikáiért”.
