Életre kelt a Nagytemplom 100 éves órája

A Debreceni Református Nagytemplom toronyóráját ma már modern, GPS-vezérelt digitális szerkezet működteti, a közel százéves mechanikus óraszerkezet azonban 2014 óta kiállítási darabként pihent a padlástérben. A Turizmus Napja alkalmából – városi összefogás és aktív civil közreműködés eredményeként – 2025. szeptember 25-én újra életre kelt ez a különleges finommechanikai csoda.
Papp László polgármester az óraszerkezet beindítását megelőzően arról beszélt, hogy bármennyire is gyors a fejlődés és a változás ebben a városban, bármennyire is halad Debrecen a 21. század lehetőségeinek kiaknázásával, a tradíciók, a történelem, a város múltja az mindannyiunk számára rendkívül fontos. Mint mondta, a szerkezet annak is szimbóluma, hogy a város és az egyházak milyen jól tudtak együttműködni ezekben az ügyekben is, ugyanis a város öt templomának toronyórája egy precíziós ingaszerkezetnek köszönhetően a debreceni városházáról voltak vezérelve, amely ugyancsak annak szimbóluma, hogy a város és az egyházak ebben a tekintetben is össze vannak kötve.

A városvezető felidézte, hogy az óraszerkezetet 1980-ban szerelték le, a Nagytemplom és a Kistemplom összefogásának köszönhetően viszont 2025-ben újra életet tudnak lehelni ebbe a szerkezetbe. – Remélem, hogy majd 50-80 év múlva is működnek ezek a szerkezetek, és legyen egy elköteleződés közöttünk, hogy ezt a precíziós indaszerkezetet, vagy annak az emléktábláját helyezzük el a városházán, és működjenek majd ezek a toronyórák ugyanúgy együtt, szimbolizálva a város és az egyházak együttműködését, mint ahogy ezt az elmúlt évtizedekben tették, amíg működésben voltak – húzta alá Papp László.
Beszterczey András, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora arról szólt, hogy a tornyok funkciója természetesen amellett, hogy a halandók hordozói voltak, az volt, hogy jó magasak legyenek, messziről láthatóak legyenek, és ne csak időt mutassanak, hanem irányt is. A lelkipásztor szerint a szerkezet szimbolikusan a múlt, a jelen és a jövendő, és mint az idő szövete, meg tud tartani embereket, népeket, sorsokat, kultúrákat. – Kívánom, hogy mindannyian, akik itt vagyunk, úgy töltsük el az időnket, hogy beteljünk azzal a bölcsességgel, hogy ráeszméljünk és hálát adjunk Istennek, hogy élünk – zárta gondolatait.
Porkoláb András, a Debrecen Kistemplom-Ispotályi Református Egyházközség lelkipásztora kiemelte, hogy a Kistemplom régi órájának a kioldószerkezete, amely a berendezés szíve, most a Nagytemplom óraművébe került, hogy az újra életre keljen. Felidézte, hogy a két templom régen egy egyházközség volt, ez a szerkezet pedig jelképezi a közösségek összetartozását és egymásra figyelését.


















