Búcsúzhat a Hajdú-bihari Napló a székházától
Árulják a „Napló-székház” épületét: a kétszintes, 885 négyzetméteres ingatlanért 820 millió forintot (plusz áfa) kérnek. A Dósa nádor tér 10. szám alatt épület tulajdonosa – a lappal ellentétben – nem a „Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány” (KESMA), hanem a Russmedia Ingatlanhasznosító Kft. Ennek az az oka, hogy amikor a magyar Mediaworks 2018-ban megvásárolta a Hajdú-bihari Naplót az osztrák Russmediától, a székház nem volt benne az adásvételben, az maradt a voralbergi cégnél. A kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített KESMA úgy jön a képbe, hogy a Mediaworks átadta az alapítványnak az újság tulajdonjogát, ő „csak” annak – és egy sor más médiaterméknek – a kiadásáról gondoskodik.
Megkerestük a Mediaworks-öt és a KESMA-t is azzal a kérdéssel, hogy milyen elképzelésük van a szerkesztőség és a kiadói dolgozók elhelyezésére. Ez azért sem mindegy, mert a lap ügyfélszolgálatát – például a gyászhirdetést feladóknak – könnyű volt elérnie a belvárosban. A válaszukat – ha megjön – közöljük.
Amennyire tudni lehet, egyáltalán nem biztos, hogy maradnak a belvárosban. De a tárgyalások még folynak, ezért erről korai volna tényként írni.
Piactér volt sokáig
A Dósa nádor tér többször nevet váltott a múltban. 1945-től 1991-ig Tóthfalusi Sándor, egy helyi ifjú kommunista nevét viselte, korábban Dégenfeld Schomburg Józsefét, Hajdú vármegye és Debrecen egykori főispánjáét. Előtte volt Új piac, Répa tér, Hagyma tér, de még a Kenyérpiac elnevezéssel is találkozni, ami egyértelműen utal a területen folytatott kereskedelemre. De itt álltak a múlt század első felében azok a sátrak is, ahol „főzőasszonyok” készítettek ételeket a zöldséget, gyümölcsöt, baromfit, tojást, húsárut árusító vidékieknek. Ahogy „trógert”, azaz németesen hordárt is lehetett itt találni költöztetéshez. Magát a teret 1824-ben alakították ki színházépítési céllal, de a teátrum végül négy évtizeddel később épült fel valamivel távolabb (a Csokonai Színház).
A tér mai névadója Dósa nádor, vagyis Debreceni Dózsa: a város korai történetének első, egyben legjelentősebb alakítója a 14. század elején. Károly Róbert bizalmasa, hadvezére, Borsa Kopasz és Kán László fiainak legyőzője, ezáltal az Anjou-ház hatalmát megerősítő főúr. Örökölt és szerzett birtokait Debrecen központtal egyesítette, nádori hatalmát innen gyakorolta.
A Dósa nádor 10. szám alatti épület a mai formáját százhúsz éve – 1904-ben – nyerte el. Évtizedeken át Wolff-palotaként volt ismert a földszinten üzletekkel, az emeleten lakásokkal. A második világháború utáni időszakban költözött a házba a megyei napilap, amelyik a nyomtatott sajtó fénykorában teljes egészében belakta azt.
Ratalics László
