Az ember útjai is kifürkészhetetlenek?
Képzőművészek, esztéták, filozófusok és más előadók segítségével járhatják körül az érdeklődők a transzhumanizmus fogalmát azon a konferencián, amelynek a MODEM ad otthont február 7-én; aki nem tud jelen lenni, de foglalkoztatja a téma, videón láthat, hallhat az elhangzottakról.
A Human 2.0, A transzhumanizmus esztétikája című konferencia előtt Kovács Béla Lóránt a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójaként és a Könyvtár és Információtudományi Társaság elnökeként jelezte: évek óta szerveznek a MODEM-mel közösen az NFT, a blokklánc-technológia, az adat és a képzőművészetek kapcsolatát boncolgató rendezvényeket. – Tanulni szeretnénk a technológiáról, a használatuk megértéséről, a felhasználhatóságukról az irodalomban, az olvasáskultúrában, a képzőművészetekben, az élet legkülönbözőbb területein – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen alkalmak lehetőséget adnak eddig nem ismert műalkotások, művészetek, szemléletmódok megismerésére.
A konferencia szakmai tanácsadói, Kőszeghy Flóra építész, képzőművész és Weiler Péter képzőművész hangsúlyozták: az esemény országos kuriózum, akár hagyományteremtővé is válhat, de az mindenképp kiderül, milyen sok nézőpontból lehet a transzhumanizmus fogalmára (lásd lejjebb) tekinteni. A konferencia első felében a fogalmi kereteket igyekeznek tisztázni, majd a múlt és a jövő viszonylatában arról beszélni, hogy merre tart és mit akar az ember 2025-ben.
A MODEM ügyvezetője, Vizi Kata a korábbi NFT és Crypto Day elnevezésű rendezvényeikre utalva emlékeztetett: immár negyedik alkalommal kutatják a technológia és a művészet kapcsolatát szakemberekkel, szaktekintélyekkel. Megjegyezte, kortárs gyűjteményük képi anyagát generatív mesterséges intelligencia felhasználásával zenei formában is elérhetővé teszik (ami kiváltképp különleges élményt jelent például azoknak a látássérülteknek, akik el vannak zárva a képzőművészet vizuális élvezetétől).
A MODEM-ben február 8-án nyíló Eredet című kiállítás az Ószövetség történeteiről beszél 12 kortárs magyar művész alkotásain keresztül. – Arról, hogy számukra mit jelentenek e történetek, milyen viszonyunk lehet ma az Ószövetséghez, annak tanításához, üzenetéhez – hívta fel a figyelmet a tárlatra Vizi Kata, majd Petrányi Zsolt kurátor vette át a szót. – A mostani átalakuló világban különösen izgalmas újraolvasni az emberiség eredettörténetéről szóló szövegeket. A nyugati kultúrkörben ezek a Bibliához kapcsolódnak. Az Eredet előzményének tekinthető Kovács Levente műgyűjtő Evangélium 21 című kiállítása, amely középpontjában az áll, hogy miként vihetők át a 21. századba az újszövetségi tanítások. Ahhoz viszonyítva az Eredet más típusú vállalkozás. Ennek oka, hogy míg az Ószövetség szövetcentrikus, addig az Újszövetség elbeszélői módja sokkal inkább képi. Nem véletlen, hogy a művészetek sokkal többször nyúlnak ehhez, hiszen a világ teremtését kísérő néhány bibliai mondat absztrakt, az ábrázolás joggal okoz fejtörést a múlt és jelen művészeinek – mondta a kurátor. Petrányi Zsolt szerint a kortárs művészek számára ezek az archaikus szövegek tabuk is egyben. A művészettörténetben ugyanis remekművek sora született a témában, ami lefojtja a mai alkotókat, hogyan is szólhatnának hozzá?
Hogy mégis miként teszik meg, arról meggyőződhetnek február 8. és április 20. között a MODEM harmadik emeletén.
A transzhumanizmus a tudománynak és technikának az ember szellemi és fizikai képességeinek fejlesztésére való felhasználását támogató nemzetközi intellektuális és kulturális mozgalom, amely szükségtelennek és nemkívánatosnak tartja az „emberi állapot” egyes jellemzőit, mint például a betegségeket, a fogyatékosságot, az öregedést és a (nem önkéntes) halált. A transzhumanisták a biotechnológiákban és más feljövő technológiákban látják a megoldást ezekre a problémákra. Előnyeik mellett ezen technológiák veszélyei, hátrányai is foglalkoztatják a transzhumanista mozgalmat.
Ratalics László
