Kihez és mihez lojális a kettős állampolgár, ha debreceni?

A jobbikos zsidózó akkora lavinát indított el, hogy azt ő maga álmában sem gondolta volna, vagy igen, mert rendkívül jól és ingyen jött a pártjának. Tudatlanul, vagy inkább akaratlanul felvetett azonban egy súlyos kérdést, amivel belegázolt a határon túliak lelkébe (is), írta a tekintélyes erdélyi lap a tegnapi vezércikkében.

Nézzük, ugyan kihez lojális az ember, ha nem zsidó, de kettős állampolgár, ráadásul debreceni? A Debrecenben zajló ökölvívó magyar bajnokság kapcsán érdemesebb és élvezetesebb lenne írni, de az sajnos nem tart igényt akkora érdeklődésre, mint egy előre megfontoltan buta és provokatív parlamenti felszólalás. Ha tetszik, ha nem, itt tartunk!

Először is lojális a szülőföldjéhez, elsősorban nem azért, mert a Hargitán égig érnek a fenyőfák, Csíksomlyón pedig időnként napba öltözik a Boldogasszony, hanem azért, mert ott tanulta meg az első (matek, szex- és hoki) leckét az élettől. Minekutána drága földi pályafutása kétharmadát a Hajdúságban dorbézolta el, lojális szinte mindenhez, ami hajdú! Legyen az böszörményi kollégium, vagina, hadházi pap, téglási söröző, debreceni futballcsapat (Csak a Loki, érted élek én!), továbbá Cívishír, kocsmáros, játék- vagy mozdonyvezető. A hajdú-székely keverék, de legalább saját gyártású gyerekekről, meg a telivér kutyáról ne is beszéljünk! Egyébként nemzetbiztonságilag nem ártana utóbbit átvizsgálni, mert gyanúsan sokat nyüszít újabban, kubai származású, tehát kinézem belőle, hogy kommunista sejtet hoz létre a Tóciban. Főleg akkor, ha nem kap pirított májat ebédre.

Egy debreceni kettős állampolgár lojális a debreceni flaszterhez, mert tíz évig a legendás újkertit koptatta, hét éve a tócóskertit nyűvi, és ki tudja, hol áll meg. Csak Debrecen a biztos, azon belül minden az anyagiak függvénye. Mint ahogyan a sírhely is a Nagyerdőn.

Lojális a hadházi templomhoz, ahol egyes állampolgárságú nejének fogadott örök hűséget, lojális a Szent Anna utcai katolikus székesegyházhoz, ahol református létére éjféli miséken gyónta bűneit, majd lélekben megtisztulva a keresztvíz alá tartotta a neve napján született Dórikáját. Lojális a Főnix Csarnokhoz, melynél szebb nincs e honban, de még a Kárpát-medencében sem. Lojális a kondorosi, Nagysándor-telepi, Biczó-kerti cimbikhez, meg azokhoz, akik e végletek között birkóznak, öklöznek, vagy puszta erő híján szellemben vívnak ádáz csatát a túlélésért.

Lojális az alföldhöz, ahol nem kell hol felfelé, hol lefelé menni, nem utolsó sorban pedig lojális a 2-es villamoshoz és az 1-es stadionhoz!

Cs. Bereczki Attila