Savanyú az élet a Citrom-szigetről érkezők miatt

Arról, hogy bizony vannak hátrányai is a romák lakta szegregátumok felszámolásának, a hajdúdorogiak tudnának igazán beszélni. Beszéltek is. A Cívishír nyilvánosságához – érthető okok miatt – névtelenséget kérve már azt követően fordultak, hogy – elmondásuk szerint – sem a polgármesteri hivatal, sem a rendőrség nem segít romló életkörülményeik javításán.

A cigány családokban megvan a felemelkedés igénye, ezért a szegregátumból, az úgynevezett Citrom-szigetről elköltöznek – abban a közegben vásárolnak lakást, ahová szeretnének tartozni, és ahol számukra megfizethető árú a ház. Hajdúdorogon ilyen a Méntelep, Pacsirta, Petőfi Sándor, Gyep, Lőtér, Vörösmarty és Újtemető utca. Az oda költözők az életmódjukat, amelyen egyelőre nem tudnak változtatni, beviszik az új közegbe. Ez az életmód pedig kifejezetten zavaró az ott élőkre nézve. Emiatt a lakóingatlanok értéke csökken, élhetetlenné válik a környékük, sérül a pihenéshez, a nyugalomhoz, a magántulajdon védelméhez fűződő jog.

Időnként már-már elviselhetetlen az élet a szinte folyamatosan szóló zene, a kiabálás miatt. Télen ehhez társul a levegőszennyezés, ugyanis gumival, kikukázott szeméttel fűtenek. Persze fűtenek mással is – mégpedig ruhával és cipővel, amit a családsegítőtől, szeretetszolgálatoktól kapnak. Összeférhetetlen néhány család viselkedése, és ez mérgezi a városrész hangulatát. Az egyik panaszos a közrend, közbiztonság miatti aggodalmát is megfogalmazta: villanyoszlopra felmászva tartanak „terepszemlét” azokban a keretekben, ahová az utcáról nem lehet belátni. Ugyanez az ember egy tűzesetről is beszámolt. A lopott elektromos kerékpár akkumulátorát a házilag készített töltővel akarták feltölteni, csakhogy kigyulladt, majd kiégett a ház. 

Persze a környéken élők védekeznek a beköltözők "ellen". Ennek egyik módja – és ilyen már megtörtént –, hogy a szomszéd veszi meg az eladó házat akkor, amikor meghallja, hogy a Citrom-szigetről érkezne új lakó. A problémák megszüntetése érdekében a hivatalos utakat is bejárták. A lakossági fórumon is felszólalhattak volna, ez azonban nem szerencsés, mert a fórum videója felkerül a város honlapjára, ahol mindenki láthatja, ki panaszkodott. Az efféle nyilvánosságot pedig nem akarják. Voltak a polgármesteri hivatalban – semmi sem változott. Tettek bejelentést, feljelentést a rendőrségre, ami ugyancsak hatástalan volt, mert igaz, hogy egy-két órára elcsendesedett a környék, utána viszont újra kezdődött a véget nem érő hangoskodás. Mi több, a Cívishírhez fordult egyik hajdúdorogi lakos arról is beszámolt, hogy a rendőr még őt, mint bejelentőt „osztotta ki”, hogy nemhogy örülne a cigányok szegregátumból való beköltözésének, hiszen jobb körülmények közé kerültek. Szóval, bárhol tesznek panaszt, a meghallgatáson kívül semmi sem történik.

Két renitens család

A városháza és a rendőrség megkérdezése előtt kíváncsiak voltunk rá, hogy a hajdúdorogi roma vezetés tud-e a gondokról. és mit tesz ezek ellen. Lakatos Sándor, Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke hivatalosan nem tud a hangoskodásról, a fűtés módjáról, a kevésbé szocializált viselkedésről, de a romák között járva ő maga is látta, hogy tényleg vannak problémák, mégpedig súlyosak. Elöljáróban azonban elmondta, Hajdúdorogon vármegyei viszonylatban sem a legideálisabbak a roma családok életkörülményei. A városban 64 romacsalád él, döntő többségük a mai társadalmi normáknak megfelelően – 70 százalékuknak van munkahelye, 20 család saját vállalkozásában keresi a kenyeret.

– A szeméttel folyamatosan küzdünk. Ha elmegyünk a ház előtt, látjuk, hol nincs rendben a porta. Az is biztos, hogy gumival, szeméttel fűtenek leginkább, időnként a családsegítőtől és a kereskedőktől kapott, eladhatatlan ruhákkal és cipőkkel. Probléma néhány családdal van, de csupán két olyan családdal, amelyikkel rendszeresen. A Vörösmarty utcán történtektől zeng egész Hajdúdorog, hiszen a szegregátumból a romák által korábban nem lakott környezetbe költöztek, és nem tudják felvenni a lépést a szomszédokkal. Igen, volt lakástűz! Önhibájukból, az akkumulátortöltőtől kiégett az épület. Akkor elbeszélgettem velük, hogy most már húzzák be a féket. Helyrehoztuk a házat, bebútoroztuk, két-három hónapig csendben voltak, majd megint megvadultak. Ha a hangoskodás miatt szól nekik a rendőrség, vagy bünteti őket, rövid ideig csendesebbek, majd kezdik megint. Az egyik házat el akarták adni, megbeszéltük a szomszédokkal, hogy megvesszük, aztán kiderült, mégsem adják el. A helyzet megoldásába be kell vonni a családsegítőt, nélkülük ez nem megy. A Gyep utcán az egyik család gyermekeit már gyámság alá kellett helyezni, mert olyan körülmények között éltek. A polgármesterrel is beszéltem a gondokról – válaszolta kérdéseinkre Lakatos Sándor. A roma vezető hozzátette, hogy a többségi társadalom részéről nagyobb elfogadást igényelnek, ugyanakkor nem tagadja, a kisebbségben is meg kellene történni egyfajta szemléletváltásnak. A megoldást csak a többség és a kisebbség együttműködésével lehet elérni.

A jegyző és a rendőrség

A Cívishír által a polgármesternek címzett kérdésekre Nagy Nándor jegyző válaszolt, aki leszögezte, az általunk leírt problémahalmaz egyetlen család köré tömörül, és semmiképpen sem lehet általánosítani. A lakosok megkeresték problémáikkal, minden alkalommal igyekezett megfelelő iránymutatást nyújtani, az intézkedésre okot adó bejelentésükre reagált is. Megtudtuk, a nem megfelelő tüzelőanyag használatából adódó levegőminőségi problémák kezelése a Hajdúböszörményi Járási Hivatal dolga, az ilyen jelzést továbbítják a hatóságnak. A város térfigyelő kamerarendszere nagy segítség a bűnmegelőzésben. A társhatóságokkal közösen minden eszközzel azon munkálkodnak, hogy azokat, akik a lakóközösség által elfogadott és elvárt normákat nem tudják elfogadni, betartani, arra rászorítsák. Nagy Nándor kitért rá, a törvény adta keretek között a lehető leghatározottabban fognak a jövőben is fellépni a Cívishír által említett magatartást tanúsító személyekkel szemben.

– A közterületi járőrszolgálatok, feljelentések és bejelentések a lakosság említett panaszait nem igazolják. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az említett utcákban kizárólag a rendőrőrs állománya a múlt év decemberében a következő rendőri intézkedéseket hajtotta végre: 28 esetben igazoltattak, három személy kapott helyszíni bírságot, három személyt szondáztattak, két főt elővezettek. 

Sem bűncselekmény, sem szabálysértés miatt nem kezdeményeztek eljárást, nem tettek feljelentést 

– tájékoztatott a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája. A válaszuk arról is szólt, hogy Hajdúdorog kriminalitásának helyzete évek óta kiegyensúlyozott, stabil. Ezt igazolják az önkormányzati és állampolgári visszajelzések is. A rendőrőrs illetékességi területén kirívóan durva, a lakosság jelentős részét nyugtalanító, a társadalomra kiemelten veszélyes jogsértések nem történnek. A helyi rendőrök nyitottak a dorogiakkal a párbeszédre, ez egyébként folyamatos, a szolgálatellátás pedig mindig a lakosság és bűnüldözés elvárásaihoz és igényeihez igazodik. A város említett területén a rendőrök önállóan és a társszervek munkatársaival közösen célirányosan és visszatérő jelleggel járőröznek. Közölték, intézkedni csak a tudomásukra jutott és hatáskörükbe tartozó esetekben tudnak. A hajdúdorogi rendőrőrs parancsnoka a település bűnügyi és közbiztonsági helyzetével kapcsolatban felvetődő problémák, információk megbeszélésére havonta hív össze koordinációs megbeszélést. Ezen részt vesz a polgármester, a jegyző, a polgárőr elnök, a közterületfelügyelő, a vadőr és a mezőőrök.

– CH –