Múltjára emlékezett, jövőjét is építi Püspökladány

Püspökladány várossá avatásának 40. évfordulójára rendezett emlékezősorozat első programjait tartották meg március 26. és 28. között a Karacs Ferenc Múzeumban, a Dorogi Márton Művelődési Központban és annak környezetében. A település 1986. január 1-jén kapta meg a városi címet, az ünnepélyes városavatás pedig 1986. január 10-én volt. A negyven évvel ezelőtti történelmi pillanat előtt tisztelgő háromnapos programsor a helytörténeti visszatekintést, a közös emlékezést és a kulturális hagyományok felidézését állította középpontba. A ladányi önkormányzat 2026-ot a város évévé nyilvánította, a március végi események pedig megnyitották a Város éve rendezvénysorozatát.
Kiállítás, film és fotó
A megemlékezések nyitányaként március 26-án nyílt meg a Karacs Ferenc Múzeumban a Püspökladány 40 című várostörténeti időszaki kiállítás, amely szeptember 25-ig látható. A tárlat a várossá válás előzményeit idézte fel, s a megnyitón korábbi videófelvételen elevenedett meg annak a két személynek a visszaemlékezése, akik sokat tettek a történelmi fordulatért: Szűrös Mátyás akkori moszkvai nagyköveté és Matolcsi Lajos tanácselnöké.
A résztvevőket Vadász Ferenc polgármester köszöntötte, hangsúlyozva, hogy Püspökladány folyamatosan fejlődött, a várossá nyilvánítás pedig hatalmas eredmény volt a település életében. Szavai szerint ma sincs megállás, napjainkban is azért dolgoznak, hogy tovább fejlődjön a város.
A kiállítást Szaló Péter, a Belügyminisztérium szakmai főtanácsadója, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségi tagja nyitotta meg. Előadásában a város fogalmából kiindulva vezette végig a hallgatóságot a várossá válás közigazgatási és gazdasági folyamatán. Felidézte: Püspökladány 1971-ben középfokú központi szerepet kapott, ezt a szerepet pedig az évek során tartalommal töltötték meg, így a település az országos városiasodási folyamat egyik haszonélvezőjévé vált. Mint rámutatott, az élet minden terén kialakultak a városias feltételek.
A városi emlékezés második állomása március 27-én a Dorogi Márton Művelődési Központban folytatódott, ahol a Püspökladányi Rákóczi Napok és Pásztorhagyományok Találkozója programsorozat első eseményét rendezték meg. Ezen a napon mutatták be nyilvánosan a Ladány TV A püspökladányi marhatartás évszázadai című filmjét, amelyet közönségtalálkozó követett az alkotókkal. Ugyanekkor nyílt meg Kövesi Péter fotókiállítása is, az est részeként pedig Török Péter történész tartott előadást I. Rákóczi Györgyről és koráról.
Elszármazottak találkozója
A háromnapos emlékezősorozat zárónapján, március 28-án kulturális programokkal telt meg a művelődési központ környéke és a szabadtéri színpad. Az esemény egyben a Püspökladányból elszármazottak találkozója is volt. Ennek megnyitóján Vadász Ferenc polgármester köszöntötte a vendégeket, akik ugyan messzire kerültek, de szívükben őrzik a szülőföld emlékét. Kiemelte, hogy az elszármazottak találkozójának célja a régi emlékek felidézése és az újratalálkozás öröme, ugyanakkor arról is beszélt, hogy a Rákóczi-napok Püspökladány védjegyévé válhatnak, mert a helyi értékek bemutatásán keresztül erősítik az önazonosságot és felpezsdítik a kultúrát. Ismertette a város előtt álló feladatokat is: útépítéseket és útfelújításokat, a fürdő korszerűsítését, közösségi terek kialakítását, munkahelyteremtést és az oktatás fejlesztését.
Györfi Lajos alpolgármester, muzeológus Szemelvények Püspökladány történetéből címmel adott elő. Elmondta, hogy a település több ezer éve lakott hely, amit régészeti leletek bizonyítanak. Szólt a Kincses-domb feltárásáról, az Eperjes-völgyben található futakegyházi temetőről, ahonnan egy ötéves kislány sírjából előkerült az úgynevezett ladányi kereszt, valamint a Boldogasszony-halomról, ahol Árpád-kori templom maradványaira bukkantak. Felidézte azt is, hogy Ladány neve 1351 szeptemberében szerepelt először írásos emlékben, a település egykor a Rákócziak birtoka volt, így kapcsolata különösen erős ezzel a történelmi családdal. Beszélt az 1852-ben megkezdődött mocsárlecsapolásról, a mai tájkép kialakulásáról, valamint arról is, hogy a későbbi vasúti csomóponti szerep döntően meghatározta Püspökladány fejlődését. Hangsúlyozta: a város több mint száz köztéri alkotásával méltán nevezhető a szobrok városának.
Vásári forgatag
Közben a művelődési ház környéke is benépesült: főtt a birkapörkölt és a gulyásleves, a vendégek és érdeklődők pedig számos program közül választhattak.
A Rákóczi-nap megnyitóján Bodó Sándor országgyűlési képviselő is köszöntötte a résztvevőket, külön üdvözölve a távolabbról érkezőket. A Rákóczi-kultusz jelentőségéről szólva kiemelte: a város történetében ennek a családnak komoly szerepe volt. Úgy fogalmazott, jó megismerni a hely történetének apróbb részleteit is, mert minél mélyebben ismerjük lakóhelyünk múltját, annál több erőt meríthetünk belőle. Hozzátette: a nap érzelmi üzenete az, hogy a város negyvenéves, lakói pedig nyitott, jószándékú és segítőkész emberek.
Vadász Ferenc nyitotta meg a rendezvényt, felidézte a történelmi múltat. Egész évben lesznek olyan rendezvények, közülük kiemelkedik a szeptemberi városnap.
A zárónap programjában egymást követték a hagyományőrző, népzenei és néptáncos fellépések, valamint az ismeretterjesztő előadások. Színpadra lépett a Törő Gábor Hagyományőrző Egyesület, a Bajnóca Néptáncegyüttes és a Tádé Néptáncegyüttes, koncertet adott az Erdei Banda, az estét pedig a Bordó Sárkány zenekar élő nagykoncertje zárta. A közönség Kolozsvári István Rákóczi-hagyományokról, valamint Nagy András Balázs népzenei és hajdúhagyományokról szóló előadását is meghallgathatta. Kísérőprogramként Kádár Ferkó Fotószínháza, mesterségbemutatók, a Bihari Göré Játszóház, kosaras népi játszótér, hagyományos konyha és termelői piac várta az érdeklődőket.
A március 26. és 28. közötti eseményekkel Püspökladány méltó módon kezdte meg a várossá avatás 40. évfordulójának emlékezősorát. A kiállítás, a filmvetítés, a fotótárlat, a hagyományőrző programok és a találkozások együtt annak a településnek a képét rajzolták meg, amely négy évtizeddel a történelmi pillanat után is büszkén és felelősen őrzi múltját.
CH







































































