Milliárdok és meglepetések Hajdú-Biharban

Egy település, járás gazdasági állapotáról sokatmondó adatsort közölt a napokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez a 2023-as helyi iparűzési adó (HIPA) bevétele, amely az önkormányzatok egyik legfontosabb saját bevételi forrása Magyarországon. Lényege, hogy a településen működő vállalkozások a gazdasági tevékenységük után meghatározott mértékű adót fizetnek a helyi költségvetésbe. Ez az összeg az adott települést gazdagítja, így a HIPA összege közvetlen hatással van arra, hogy a helyi önkormányzat milyen mértékben képes önállóan gazdálkodni, fejlesztéseket megvalósítani, vagy a lakosság számára szolgáltatásokat nyújtani. A HIPA nem csupán egy költségvetési sor az önkormányzati könyvelésben, hanem összetett, sokatmondó mutató: egyszerre jelzi a gazdasági aktivitás szintjét, a helyi vállalkozások erejét, és azt, hogy egy település mennyire képes saját forrásból alakítani jövőjét. Az egy főre jutó HIPA-bevétel pedig a legjobb eszköz arra, hogy objektíven összehasonlítsuk a településeket, és képet kapjunk a mögöttük álló gazdasági teljesítményről.

A HIPA-bevételek nagysága egyfajta gazdasági „hőmérőként” is működik: jól jelzi, mennyire aktív a vállalkozói szféra, milyen iparágak vannak jelen, és mekkora a helyi gazdaság teljesítőképessége. A magas adóbevétel rendszerint arra utal, hogy sok vállalkozás működik a településen, vagy ezek méretük és forgalmuk alapján kiemelkedő súllyal bírnak. Ezzel szemben, ha a HIPA-bevétel alacsony, az gyakran jelzi a gazdasági aktivitás hiányát, a vállalkozások alacsony számát vagy kisebb teljesítményét.

Különösen fontos mutató az egy főre jutó HIPA-bevétel, amely figyelmen kívül hagyja a település méretét, és arányaiban mutatja meg, milyen gazdasági erőt képvisel a helyi vállalkozói kör. Így előfordulhat, hogy egy kisebb város vagy nagyközség – ha ott jelentős ipar, mezőgazdasági feldolgozás vagy más jövedelmező tevékenység zajlik – messze maga mögé utasít nagyobb lakosságú településeket. 

Ilyenkor ezek a kisebb települések a térség gazdasági motorjává válnak, hiszen adóbevételeikhez mérten jóval nagyobb mozgásterük van a fejlesztésekben és a szolgáltatások bővítésében. Hajdú-Biharban ilyen település Nádudvar, Nagyhegyes, Biharkeresztes, Ebes.

A HIPA országos adatai hosszabb távon is fontos gazdasági trendeket tükröznek. A bevételek 2014 és 2019 között folyamatosan emelkedtek, a 2020-as év azonban fordulópontot hozott: a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés és a vállalkozások nehézségei jelentősen csökkentették az adóbevételeket. A következő években fokozatos helyreállás következett, amelyet erősített, hogy a korábban átmenetileg csökkentett adókulcsot 2023-ban ismét a törvényben megengedett maximumra, 2 százalékra állították vissza. Emellett több olyan településen is bevezették az iparűzési adót, ahol korábban nem volt.
A 2023-as országos statisztika szerint egy lakosra átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott. Az eloszlás azonban rendkívül egyenlőtlen: az ország teljes HIPA-bevételének 40 százaléka Budapesten koncentrálódott, ami a főváros erős gazdasági súlyát mutatja. A vármegyei jogú városok és a főváros jellemzően magasabb egy főre jutó értékeket érnek el, mint a kisebb városok vagy a községek, ugyanakkor a legmagasabb mutatókkal rendelkező települések között sokszor éppen nem a legnagyobbak, hanem kisebb, de iparilag vagy gazdaságilag kiemelkedő helyek szerepelnek.

Hol a helye Debrecennek?

Először nézzük Debrecen helyzetét, összehasonlítva a többi vármegyeszékhellyel. Ebbe az összehasonlításba Budapestet nem vettük bele, mint azt korábban említettük, a főváros HIPA-bevétele kiemelkedő, országosan az adónem 41 százalékát adja. A KSH által közölt adatok alapján Debrecen Székesfehérvár (29,855 milliárd forint) és Győr (29,845 milliárd) után a maga 28,714 milliárd forintos HIPA bevételével a harmadik helyen volt 2023-ban. A cívisvárost Kecskemét (21,338 milliárd), Szeged (18,524 milliárd) és Miskolc (17,533 milliárd) követte. A vármegyeszékhelyek HIPA bevétel összegében a sort Szolnok (4,11 milliárd), Szekszárd (3,796 milliárd) és Salgótarján (2,278 milliárd forint) zárta. A bevétel összegében tehát egyik igen fontos rendezőelv a vármegyeszékhely lakosságszáma.

Egészen mást mutat a kép, ha a HIPA bevételt egy főre vetítjük. Ebben a kimutatásban Debrecen már csak a hetedik helyen van az egy főre jutó 142 ezer forintos értékével. Hozzátesszük azonban, hogy ez is bőven a 131 ezer forintos országos átlag felett van. Térjünk azonban vissza a vármegyeszékhelyek sorrendjéhez, ahol Debrecen előtt van Székesfehérvár (311 ezer), Veszprém (236 ezer), Győr (229 ezer), Kecskemét (195 ezer), Tatabánya (165 ezer) és Szombathely (152 ezer) forinttal. Tegyük azonban hozzá, hogy a következő években – és ezt sugallja Debrecen és az ország vezetése is – az utóbbi esztendők hatalmas beruházásai révén a cívisváros minden bizonnyal nagyot lép előre ebben a rangsorban. A vármegyeszékhelyek egy lakosra jutó HIPA összegének ismertetése úgy teljes, ha a lista végét is közöljük: Békéscsaba és Pécs 116 ezer, Kaposvár 92 ezer, Salgótarján 73 ezer.

Hajdú-Bihar járásai

Elemzésünket folytassuk immár Hajdú-Biharral, mégpedig a járásokkal. Ebben is a KSH települési adataiból a terület fejlettségét sokatmondóan mutató, egy főre eső adóbevételt vettük alapul. Nem meglepő módon a mindössze Debrecenből és Hajdúsámsonból álló Debreceni járás van az élen 134 ezer forinttal. Itt egyértelműen a vármegyeszékhely Hajdú-Biharon belüli szerepe miatt. Nem sokkal lemaradva a Hajdúszoboszlói járás következik 129 ezer forint egy főre jutó HIPA-bevétellel. a helyi üzemek által Nádudvar, Ebes, Nagyhegyes húzza igazán föl ezt a járást úgy, hogy a járási székhely, Hajdúszoboszló már a területi átlag alatt van, Hajdúszovát pedig csupán a nyolcadát éri el a járási átlagnak.

És innentől kezdve az előzőektől egy szakadék választja el Hajdú-Bihar többi járását. A Hajdúnánási járásban élők mindegyikére 67 ezer forint HIPA-befizetés jut úgy, hogy csupán Polgár van a járási átlag felett, köszönhetően az ottani ipari parkban megtelepedett gazdasági egységeknek. Az elmúlt évtizedben rengeteget fejlődött Berettyóújfali járás következik 59 ezer forint/fő HIPA-val. A közösségből Biharkeresztes emelkedik ki magasan, de a járási átlag felett van Berettyóújfalu és Magyarhomorog, Komádi pedig pontosan a járási középértéket hozza. Ugyancsak 59 ezer forint a Hajdúböszörményt és Hajdúdorogot magában foglaló Hajdúböszörményi járás egy lakosra jutó iparűzésiadó-bevétele, természetesen vaskos böszörményi dominanciával. Ez után következik a Nyíradonyi járás a maga 40 ezer forintos HIPA átlagával. Itt a járási székhely, Vámospércs és Nyíracsád is a középérték feletti, igaz, nem kiugró bevétellel.

Ezzel el is érkeztünk a hajdú-bihari járások iparűzési adó „alsóházához”. A társaságot a Derecskei járás vezeti 37 ezer forintos egy főre jutó átlaggal. A térségből Konyár emelkedik ki, két és félszerese a bevétele a járási átlagnak – Derecske, Kokad és Tépe követi, ahol a helyi vállalkozások a nagy befizetők. A Balmazújvárosi járás átlaga 36 ezer forint úgy, hogy ennek az értéknek Hortobágy közel kétszeresét produkálja, és a járásszékhely van még néhány ezer forinttal a középérték felett. A Püspökladányi járás ezer forinttal áll az újvárosi mögött, a ladányi járásátlaga 35 ezer forint, ami kicsit haladja meg az országos átlag negyedét. Ebben a járásban Kaba a legerősebb az iparűzésiadó-befizetés egy főre jutó összegében; a volt cukorvárost a járási székhely követi. Vármegyénk járásai közül a Hajdúhadházi járás az utolsó a maga 32 ezer forintos HIPA átlagával. Itt Téglás több mint a dupláját hozza a középértéknek, míg Hajdúhadház és Bocskaikert leszakadt az átlagtól.

Településeink – vaskos meglepetésekkel

Elérkeztünk Hajdú-Bihar helységeihez. A HIPA befizetési összeg legjelentősebb rendezőelve a települések lakosságszáma. Így természetesen Debrecenbe érkezik a legtöbb iparűzésiadó, 28,7 milliérd forint, Hajdúszoboszlóra kicsivel több mint kettőmillárd, Hajdúböszörményben éppen nem éri el a kétmilliárdot. Innentől kezdve azonban borul a „papírforma”, mert a 8 ezer néhány száz lakosával ott van Nádudvar, ami 1,94 milliárdot kap a HIPA-ból. 90 ezerrel haladja meg az egymilliárdot Berettyóújfalu. A városba egyébként sok gazdasági egység érkezett az elmúlt évtizedben. Hajdúnánás a 900 millió, Polgár a 800 millió forint befizetett helyi adó fölött van. A lista végén Gáborján, Bedő és Told áll, egymillió forint HIPA-val, míg az utolsó előtti helyen Bihardancsháza szerepel 123 ezer forinttal. 

Az utolsó pedig Hajdú-Bihar legkisebb települése, Vekerd – ott nulla forint az iparűzési adó.Azért nulla, mert az önkormányzat nem vetett ki helyi iparűzési adót. 

Hajdú-Bihar településeire 2023-ban összesen közel 47 milliárd helyi iparűzési adót fizettek be a gazdasági egységek, vállalkozások.

Mint azt már korábban írtuk, egy település gazdasági erejét az szemlélteti igazán, hogy mennyi az egy főre jutó HIPA befizetés. Itt aztán találkozunk érdekességekkel! A lista első és második helyezettje nagyon elhúzott a többi településtől. A mezőgazdasági gigacégek és az élelmiszeripari társaságok révén

• Nádudvaron az egy főre jutó HIPA befizetés 240 ezer forint, 
• Nagyhegyesen pedig a megerősödött helyi vállalkozások és a kőolajipari vállalt révén 236 ezer forint iparűzési adó érkezett személyenként. 
• Őket követi 174 ezer forinttal Biharkeresztes, ahol építőipari cégek vetették meg lábukat. Igaz, ott van egy nagy mezőgazdasági cég is. 
• Ebes a negyedik helyezett 153 forint/fő HIPA befizetéssel. 

A cívisváros közelsége, az autópálya mellett lévő ipari park sok és sokféle gazdasági egységnek ad otthont. Ezután azonban már Debrecen jön, 142 ezer forint fejenként a befizetés. Ez – ismerve az iparfejlesztés dinamikát – néhány év múlva akár a duplája is lehet. Hajdú-Bihar első „autópályás települése”, Polgár van a hatodik helyen, ahol a sztráda érkeztével már két és fél évtizede működik az ipari park. 105 ezer forint/fő a HIPA a városban. 

Aztán egy bombameglepetés! Konyár, 97 ezer forinttal! 

Vig Szilárd polgármestertől tudjuk, a térségben szénhidrogénkutatás folyik, és emiatt évek óta sok iparűzési adó érkezik a falu kasszájába. Ugyancsak emiatt Kokad, Magyarhomorog és Komádi is kiválóan teljesít. Kokadot és Magyarhomorogot csupán néhány ezer forinttal előzi meg Hajdúszoboszló, mint világ-, de legalábbis Európa hírű fürdőváros. Érdekes még Ártánd esete, ahol a határátkelő, de főleg a sóderbányák miatt jelentős az iparűzési adóbevétel. A lista végén Told, Bedő, Gáborján és Bihardancsháza van 1-4 ezer forint/fő iparűzésiadó-bevétellel.

– CH –