Megalapították a Polgármesteri Kézikönyvtárat a Régi Városházán

A debreceni bár nem a legidősebb városházája az országnak, mégis óriási történelemmel bír. Alighogy elkészült 1843-ban, néhány évvel később, a forradalom és szabadságharc időszakában máris neves lakója volt Kossuth Lajos személyében.

Az általa lakott helyiségben kialakított Polgármesteri Kézikönyvtár, emléke előtt tisztelegve, a Kossuth-terem nevet viseli.

– Büszke vagyok arra, hogy szerepet vállalhattam, vállalhattunk ennek az épületnek a megújításában, és Debrecen tradícióihoz visszanyúlva a könyvnyomtatásban és az oktatásban betöltött városi szerepvállalásnak egy új megjelenési lehetőségét biztosítjuk itt, a debreceni városházán. A történet szorosan összefügg Debrecen múltjával, hiszen a kollégium megalapítása után, 1538-tól kezdődően az oktatás és a könyv a debreceniség egyik nagyon fontos alkotóeleme – fogalmazott Papp László polgármester a könyvtár átadóján, október 10-én. Mint mondta, a nyomda sokáig ebben az épületben működött, ezért kézenfekvő volt a gondolat, hogy a könyveknek vissza kell térniük a városházára. Ebben a gondolatkörben erősödött meg bennük az az elképzelés, hogy egyszerre állítsanak emléket Kossuthnak és Debrecennek az oktatásban, a könyvnyomtatásban betöltött szerepének.

Megjegyezte, Európában nagy hagyománya van annak, hogy a haladó városok központi épületében könyvtárat hozzanak létre. Angliától – Hollandián át – Olaszországig jelentős és rendszeres alkotóeleme volt a városházának a könyvtár.

– Ennek a könyvtárnak nemcsak a polgármestert vagy a polgármesteri vezetést kell szolgálnia, hanem hozzáférhetővé kell válnia. Szolgálja ez a könyvtár a közgyűlés valamennyi tagját a döntéseinek helyes meghozatalában, szolgálja a hivatal valamennyi munkatársát és szolgálja Debrecen polgárait, ugyanis a szándék szerint ez a könyvtár hivatalosan is a Méliusz Juhász Péter Könyvtár hálózatának része lesz. A közgyűlési döntést követően egy fiókkönyvtárként fog üzemelni, ami azt jelenti, hogy meghatározott rendben a város polgárai által is felkereshető, hiszen ahogy ez az épület, úgy ez a könyvtár is a debreceni közösségé, a cíviseké, Debrecen polgáraié, és nem bezárni, hanem kinyitni akarjuk ezáltal is a városházát – húzta alá a városvezető.

Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke a debreceni cívis közösség értékteremtő hagyományairól szólt a könyvtár ünnepélyes átadóján. – Amióta Debrecen elnyerte a városi jogállást, 114 azonosított és ismert városvezető, köztük főbírák, polgármesterek törekedtek a város közösségének erősítésére, vagyonának, kultúrájának, mentális erejének gyarapítására – fogalmazott. Hozzáfűzte, a kézikönyvtár nem csupán a város könyvészeti értékeit, a városfejlesztés szakirodalmának javát gyűjtötte össze, de a fizikai könyvtár mellé a 21. század új kihívásaira is válaszolva tervezi kifejleszteni a kézikönyvtár keretében a Debrecen specifikus, digitális adatbázist.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a város már korábban is igyekezett beszerezni olyan könyvritkaságokat, amelyek Debrecenhez kötődnek. Többet között sikerült megvásárolni Ady-kéziratot, Jókai Mór Sárga rózsa című kisregényét, amely a Hortobágyról szól, vagy az európai hírű debreceni gyöngykötészet legszebb darabjait. Kósa Lajos köszöntőjét követően könyvadományát elhelyezte a könyvtárban.

A Polgármesteri Kézikönyvtár gyűjteménye a debreceni polgárok, magánemberek, közgyűjtemények, adományaiból valósult meg.

A gyűjtemény létrejöttét az alábbi intézmények, magánszemélyek támogatták:

• Papp László polgármester
• Kósa Lajos országgyűlési képviselő
• Magyarország Kormánya
• Alföldi Nyomda
• Debreceni Egyetem
• Tiszántúli Református Egyházkerület
• Déri Múzeum
• Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
• Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
• MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
• Országos Széchényi Könyvtár

Meg is áldották a Régi Városházát

Egyházi áldásmondás keretében áldották és szentelték meg csütörtök délelőtt a debreceni Régi Városháza felújított korábbi Nagytanácstermét, amely e naptól Simonffy Imre, a város hajdani polgármesterének nevét viseli. Terdik János, a Hajdúdorogi Főegyházmegye pasztorális helynöke, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Krakomperger Zoltán, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke imádságot és igeolvasást követően áldotta és szentelte meg a Simonffy-termet, majd a polgármesteri tárgyalót is.

Az eseményen jelen voltak: Papp László, Debrecen város polgármestere, Asztalos Richárd, a Debreceni Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze, Bereczki Lajos, a Baptista Teológiai Akadémia rektorhelyettese, Sipos Barnabás, a debreceni Szent Háromság Magyar Ortodox templom parochusa, valamint Széles Diána, Barcsa Lajos, Balázs Ákos és Puskás István, Debrecen város alpolgármesterei.

Papp László polgármester nagyon fontosnak és rendkívül örömtelinek tartja, hogy a 21. században Debrecen azon városok közé tartozik, ahol a vallásnak, a kereszténységnek komoly jelentősége van. Ez sajnos nem mindenhol van már így, de ennek a városnak a történelméhez, a múltjához, jelenéhez és jövőjéhez egyértelműen hozzátartozik. A polgármester reményének adott hangot, hogy az áldással, amelyben ez az épület, annak használói, s mindaz a tevékenység, amely itt zajlik részesültek – mint azt az egykori főbírói eskü szövege is megfogalmazza – Debrecen hasznára, javára, megmaradására fognak majd szolgálni.