Még évekig el kell viselni a bűzt
Legalább 2016 óta küszködnek a kiömlő szennyvíz okozta bűzzel, mocsokkal Bodaszőlőn és Hajdúböszörmény délkeleti városrészében; a probléma oka, hogy a bocskaikerti hálózatot annak idején a böszörményire kötötték, azonban a kapacitásában alultervezett rendszer két ponton túlterhelődik. Az önkormányzat több beavatkozással próbált javítani a helyzeten, de a tényleges megoldás nagyon sokba kerül, ezért odébb van.
Hogy értsük: a kétezres évek közepén Bocskaikert szennyvízhálózatát úgy alakították ki, hogy azt a hajdúböszörményi szennyvíztisztító teleppel kötötték össze, de nem közvetlenül, hanem a bodaszőlői hálózaton keresztül. Éppen ez a baj, hiszen azóta Bocskaikert lakossága megduplázódott, és a Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszőlőn is többen laknak, mint húsz évvel ezelőtt. A szennyvizet Bodaszőlőn a Guhér utcai végátemelő továbbítja a Hajdúböszörmény délkeleti részén lévő Zsemberi tanyánál található fogadóaknához, onnan folyik tovább a szennyvíztelepre.
Azonban a napi 350 köbméternyi lével esetenként nem bírnak el a szivattyúk, az átemelők, valamint a cső keresztmetszete is szűk. Ezt az üzemeltető, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. is elismerte 2024 őszén, amikor a hajdúböszörményi önkormányzat tájékoztatást kért a probléma hátteréről.
A bűz miatti lakossági elégedetlenség a közelmúltban ismét téma volt a képviselő-testületben. Főleg, hogy Nagy Imre Sándor (Civilek a Lakóhelyért Egyesület) egy 135 aláírással ellátott kérelmet adott át Göröghné Bocskai Éva polgármesternek. Ebben a helyiek azért is sürgetnek megoldást, mert az ingatlanaik értékét csökkenti a szag. Nagy Imre Sándor nem vitatta, hogy az elmúlt években több kísérletet tettek a bűz mérséklése érdekében, ezzel együtt jelezte, a panaszok hosszú évek óta folyamatosak mind a bodaszőlői Guhér, mind a hajdúböszörményi Stromfeld Aurél utca környékén. Dombi Imre (Fidesz-KDNP) hozzátette, a szennyvíz tele van rongyokkal, gumikesztyűkkel, amelyek eltömítik a rendszert, hozzájárulva a gyakori kiöntésekhez. A szennyvíz ilyenkor földekre is ráömlik. Fórizs László (Fidesz-KDNP) emlékeztetett, az előző érában a szivattyúk cseréjével és más beavatkozásokkal igyekeztek gyorsítani a szennyvíz mozgását a gravitációs rendszerű hálózatban. Ő arra kérte az ÉRV képviselőjét – a cég részéről Gergely Imre üzemvezető meg is jelent a november végi testületi ülésen –, hogy állami vállalatként minisztériumi szinten jelezzék a problémát, hogy uniós vagy más forrás révén megoldást találhassanak rá.
Gergely Imre közlése szerint a bocskaikerti hálózat és a böszörményi szennyvíztisztító telep közvetlen összekötése kiküszöbölhetné az említett gondokat, ez viszont milliárdos beruházást kíván. Hasonlóan költséges lehet a másik felvetése, miszerint egy bocskaikerti szennyvíztelep szintén kiutat jelentene a mostani helyzetből. (Az ülésen felvetődött, hogy a vénkerti városrészben tapasztalható bűz is az előbbiekkel van-e összefüggésben, de kiderült, ott egy sajtüzem kibocsátása lehet a ludas.)
Hajdúböszörmény októberben hivatalba lépett új polgármestere, Göröghné Bocskai Éva (Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület) felvette a kapcsolatot bocskaikerti kollégájával. Személyesen egyeztettek, majd Szőllős Sándor kérésére hivatalosan is jelezte az önkormányzat álláspontját. Ebben maga is Bocskaikert lakosságának megduplázódására, a cső szűk keresztmetszetére, az átemelők és a szivattyúk alacsony kapacitására hivatkozik. Kérve, Bocskaikert alakítson ki önálló hálózatot, amely egyébként költséghatékonysági és környezetvédelmi szempontból is előnyösebb lehetne.
Ezzel összefüggően Szőllős Sándor a Cívishírnek adott – decemberben megjelent – nyilatkozatában célként fogalmazta meg, hogy a bocskaikerti rendszert a közeli hajdúhadházi hálózathoz kössék, az azonban sokba kerül, pályázati támogatás nélkül nem fog menni.
Ratalics László
