Külföldi munka után hazatérnek Mezősasra

Mezősas nem szerepel országos híradásokban, nincs milliárdos beruházása, mégis minden, ami a mai vidéki Magyarországra jellemző, megjelenik a falu életében. Somi László polgármester és csapata lépésről lépésre próbálja fenntartani a település működését, kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, megőrizni a nagymúltú közösséget és otthonosabb életlehetőséget nyújtani a közel 600 mezősasinak.

Több utat építenek

A településfejlesztő beruházások pályázati támogatásokból valósulnak meg Mezősason is. A Béke utca útjának 375 méteres szakaszát korszerűsítették. Egy másik útfelújítás kapcsán szerződésmódosítást kellett kezdeményezni, mert a gyenge talajszerkezet miatt pluszmunkákra volt szükség. Szerencsére a támogatási összeg ezt is fedezte, így nem kellett önerőt biztosítani. A külterületeken is történtek fejlesztések: a Furtai út hosszabbítását stabilizálták közel három kilométer hosszan – olyan földutat, amelyet elsősorban helyi gazdák használnak. Az önerőt ezúttal maguk a gazdák biztosították, így ezzel nem kellett a falu kasszáját terhelni. – Kooperáció volt: mi adtuk a pályázatot, a gazdák az önerőt. Az útalapot geotextíliával, zúzott betonnal, kaviccsal erősítettük meg. Azóta is jól bírja – mondta a településvezető, majd hozzátette: – A jó útvonalak megjelenésével sajnos egyre több az illegális szemétlerakó is. A falugondnokkal járjuk a környéket, próbáljuk felszámolni ezeket – tért rá egy másik témára Somi László polgármester. A hulladékkezelés ügye azonban nemcsak Mezősas, hanem más települések számára is fejtörést okoz. A régi furtai lerakót a lakosság és közületek már nem használhatják. A hulladékbegyűjtés jogát egy országos szolgáltató alvállalkozók útján vette át. A szolgáltatóváltás néhány munkatárs elbocsátásával is járt. Az új rendszerben a közérdek mellett a profit is nagy szerepet kap.

A jövőbeli fejlesztések mértékét Mezősason a visszafogottság jellemzi. Nem is lehet másképp, hiszen pénz is kevesebb van, a pályázatok is kis volumenűek.

– Most nem merünk nagyot álmodni. Inkább járdafelújítás, kisebb beruházások vannak napirenden, mint például egy fűnyíró traktor a sportegyesületnek. Azt a falu is tudja majd használni – sorolta a lehetőségeket a polgármester, hozzátéve, hogy a civil szervezetekkel és a kisebbségi önkormányzatokkal is összehangolja a települési önkormányzat a Mezősas fejlődését szolgáló pályázatokat. Erre jó példa, hogy a templomfelújítás következő üteme – a toronysisak rendbetétele – az egyház segítségével valósulhat meg. Kisebb összegű egyházi forrásból már zajlik a parókia tetőzetének cseréje. Egy másik pályázati támogatással – ez már önkormányzati – Komádi felé 800 méter hosszan egy külterületi út javítását tervezik.

Érdeklődők Skóciából

Mezősashoz már jó néhány éve viszonylag közel, 20 kilométeren belül van az M4 autópálya, ennek hatását azonban egyelőre nem lehet érezni. Az, hogy élénkült az ingatlanpiac, és ezzel együtt emelkedtek a lakásárak, leginkább a romániai és a nyugat-európai, a skóciai érdeklődőknek köszönhető. A faluban többen is vásároltak régi parasztházat.

– Tíz-tizenöt család biztosan jött már. Van, aki ide is költözött, de sokan csak hétvégi házként használják az új ingatlanjukat. Számukra a kert a lényeg: bográcsozás, gyümölcsfák, egy kis gazdálkodás. Ezek a vásárlók legalább rendben tartják a portájukat, ellentétben néhány helyi ingatlantulajdonossal, akikkel az önkormányzat is nehezebben boldogul – mondta a polgármester, aki maga is örökölt egy régi parasztházat, és külföldiek érdeklődtek iránta.

Bár az elmúlt néhány évben megállt a lakosságszám csökkenése, a település valamikori jó nevű iskolájának újraindítására nincs remény. Az iskolaépület sorsa régóta kérdés a faluban. A gyereklétszám nem elegendő az újraindításhoz, így más funkcióban gondolkodnak. – Én idősek otthonát látnék benne. Voltam Komádiban is, próbáltam partnereket keresni, még abba is belementem volna, hogy átadjuk a fenntartást, csak legyen benne valami – tájékoztatott a polgármester, aki elmondta azt is, hogy a falu konyhája is megszűnt, ma már csak tálalókonyhaként működik. Az iparűzési adóból származó éves bevétel 6-7 millió forint, ami kevés, de legalább helyben marad.

A település rendszeresen szervez közösségi rendezvényt, falunapot. Bár az ennek pénzügyi fedezetét nagyban támogató pályázat tavaly elmaradt, helyi vállalkozók segítettek finanszírozni az eseményt. – Jó kapcsolatot ápolunk a Bagdi Birtok Kft-vel, ők is támogatták a falunapot. Így meg tudtuk rendezni, annak ellenére, hogy más forrás nem volt – mondta hálásan a településvezető, akitől a munkalehetőségekről is érdeklődtünk. – Sokan Berettyújfaluban dolgoznak, idénymunkából is élnek, mások messzebbre is eljárnak. A falu közfoglalkoztatási programja stabil: húszan dolgoznak közterületeken, árkokat takarítanak, rendben tartják a középületeket. A fóliás gazdálkodásból paprika, uborka, paradicsom kerül ki, amit helyben és a környező településeken is értékesítünk. Van sertéstelepünk is. A zöldséget olcsóbban adjuk, mint amennyibe a boltban kerül – tudatta a faluvezető.

A közösség ereje

A fiatalok közül sokan próbálnak szerencsét külföldön, és közülük többen vissza is térnek. – Itt képzelik el a jövőjüket. Vettek házat, családot alapítanak. Én is bejártam a világot, de visszajöttem. Itt maradtam, mert szeretem a csendet, a falut – mondta saját példáját említve a polgármester.

Mezősas ma is egy élő falu. Kicsiben él, csendesen fejlődik, és bár sok a nehézség, a faluvezető és csapata nem adja fel. – Régen összefogásból újraépítették a templomtornyot, amit a világháborúban lelőttek. Ma már ez a közösségi szellem kicsit megkopott, de próbáljuk visszahozni. Ez a legfontosabb – zárta gondolatait Somi László.