Komádi: központ vagy peremvidék?

Komádi nem járásközpont, nem megyei város, nincs reptér, nincs benépesült ipari parkja. Mégis, a dél-bihari térségben kevés olyan település van, amelyik ekkora körzetet szolgál ki nap mint nap, mint ez az alig ötezres kisváros. Központi szerepét nem táblák vagy rendeletek adják, hanem az, hogy minden út ide vezet. Piacra, orvoshoz, ügyet intézni, gyógyszert kiváltani, sőt tankolni is Komádiba járnak a környékbeliek.

– Ez egy húsz kilométeres sugarú kör, amelybe beleértjük Köröszakáltól Zsadányig, Geszttől Újirázig legalább tíz település lakosságát – mondja Tóth Ferenc, Komádi polgármestere, aki szerint a mai járási központú közigazgatásban városa nem hivatalos, de nagyon is valós kistérségi központként működik.

A lakosság ezt nem a statisztikákból tudja, hanem abból, hogy ide kell jönniük, ha hivatali ügyeket intéznének, ha vásárolni szeretnének, vagy csak egy patikaszert keresnek. A városban működő kormányablak, orvosi rendelők, mentőállomás és tűzoltóság nemcsak Komádit, hanem legalább 11 környező települést szolgál ki – ez akár már önmagában egy fél járás.

És mégis: a város fejlődése valahogy meg-megtorpan. Pedig az adottságok megvannak. Terület, közelség Nagyváradhoz, elérhetőség Debrecen felé. De az álmodott nagy ugráshoz – legyen az egy fürdő vagy egy ipari üzem, valami még hiányzik.

– A strandfürdő elindítása és egy komolyabb munkahelyteremtő beruházás lenne a következő lépcső – fogalmazott Tóth Ferenc. A fürdő nyitása azonban egyelőre csak terv. Az ehhez szükséges tanuszoda megépítése kizárólag állami támogatásból valósulhatna meg, de jelenleg nincs aktív tanuszodaprogram, és forrás sincs. A város tehát készen áll, de várakozik a lehetőségre.

Ami a munkahelyeket illeti, Komádi önkormányzata rendelkezik beruházási területekkel, ám az eddig érdeklődő vállalkozások vagy nem voltak elég tőkeerősek, vagy olyan feltételeket szabtak, amelyek a város pénzügyi stabilitását kockáztatták volna. – Nem adósíthatjuk el magunkat egy bizonytalan üzlet kedvéért – szögezi le a polgármester.

Egy ideig úgy tűnt, a közeli Nagyvárad jelenthet alternatívát a munkát keresőknek. Volt időszak, amikor buszokkal jártak át a térségből romániai üzemekbe dolgozni. Ám ezek a lehetőségek mára megszűntek: a gyárak támogatása elapadt, és a magyar munkavállalókat küldték el elsőként. Most, hogy a schengeni határ szabaddá vált, újra napirendre került, hogy a nagyváradi térség ismét lehet esély.

És akkor jön a klasszikus lakossági kérdés: mikor lesz már végre egy szupermarket? Komádi lakói nem értik, hogy más, kisebb településekre miért jutott valamelyik nemzetközi üzletláncnak boltja, legyen az bármilyen kicsi is, hozzájuk pedig miért nem. Tóth Ferenc szerint a döntés kizárólag a cégek kezében van. – Ha üzletet látnak benne, maguktól jönnek. Mi nem tudunk helyettük dönteni – mondta, hozzátéve: Komádiban is van több, jól felszerelt bolt, legalább olyan mennyiségű és minőségű árut kínálva, mint egy multi cég mini árusítóhelye.

A hírek szerint az elmúlt másfél évtizedben számtalanszor felröppent a hír, hogy valamelyik áruházlánc Komádiba tart. Csakhogy ezek egyike sem jelentkezett hivatalosan az önkormányzatnál. – Több a pletyka, mint a konkrét ajánlat – fogalmaz a városvezető.

A kérdés az: meddig lehet városias funkciókat betölteni nagyberuházások és jelentős állami támogatás nélkül? Komádi válasza eddig az volt: lehet, ha erős a közösség, ha működnek az intézmények, és ha mindenki tudja, hogy merre van a piac.

A közigazgatási rendszer nem nevesíti Komádit, mint térségi központot – a hivatalos járásközpont Berettyóújfalu, közel 30 kilométerre van –, de a valóság más képet mutat. A mentők, a tűzoltók, az orvosok, a hivatalok mind azt sugallják: Komádi nélkül itt sok minden megállna.

CH