Elapadt Körösszakál 123 éves artézi kútja, tanácstalanok a szakemberek

– Elapadt Körösszakál messze földön híres artézi kútja néhány héttel ezelőtt. A probléma nagy, a kutak elismert szaktekintélyei is tanácstalanul állnak a jelenség előtt – tájékoztatta a Cívishírt Pálfi Tamás, Körösszakál polgármestere.

A kútról annyit, hogy 1901-ben fúrta egy nagyszalontai mester, pozitív, azaz a víz a gázok segítségével, szivattyúzás nélkül tört a felszínre 229 méter mélységből. Vize összetétele, íze pedig olyan, amiért nagy távolságokból is érkeztek Körösszakálba. Egyesek szerint Magyarország második legtisztább vizű kútja, amely az elmúlt évtizedekben valóságos idegenforgalmi hellyé nőtte ki magát.

Az önkormányzat parkosította a környezetét, tetőzettel ellátott tetszetős fakorlátokkal vette körbe és biztonságos kőágyat készített a kifolyónak.

Tavasztól kezdődően azonban a nyomás rohamosan csökkent, majd a kút elapadt. Az önkormányzat a hiba megtalálásával megbízott egy céget, amely először szondás feltárással próbálkozott, de a termelő cső szűk volt a legkisebb szondának is, így a következő lépés a kompresszorozás volt. Sikerült 40-45 méter mélységig lemenni, a termelőcsőből azonban rengeteg homok jött ki, ami azt mutatta, a cső sérült, de hogy hol, azt még nem sikerült kideríteni. A fúrómester beszüntette a mamutszivattyúzásként is ismert tevékenységet a homok folyamatos visszatöltődése miatt. Ezt követően a szakemberek többször is átbeszélték, hogy mi lehet a probléma. Egyikük szerint a közelben lévő gázkút-fúrásokon keresztül ment el az a gáz, ami eddig felhozta a vizet. Felvetődött a kérdés, mit érdemes csinálni akkor, ha a víz felhajtóerejét máshol termelik ki, és ezzel szembe menni nem lehet. Elképzelhető még a szivattyúzás, miután kitakarítják a csövet. Ezzel azonban több probléma is van: a ki-bekapcsolgatott szivattyú egy újabb hibaforrás; nem tudni, meddig kell leengedni a szivattyút, hiszen a szűrőréteg vastagsága nem ismert; egy ilyen mélykúti szivattyú drága, nem százezer forintos nagyságrendű. Ennél is nagyobb probléma, hogy a csőben lévő homok szűrőként funkcionál, ez adta a víz ízét, ami miatt szerették az emberek. Ha kiszedik a homokot, nem olyan ízű lesz a víz.

Ha pedig kitakarítják a kutat, azt újra becsövezik, azért felelősséget nem lehet vállalni, hogy  annak vize pont ugyan olyan ízű lesz, mint előtte.

– Nem szeretném kijelenteni, hogy a kút élt 123 évet! – fogalmazta meg a kútprobléma kulcsmondatát Pálfi Tamás polgármester, majd a megoldási lehetőségeket vázolta fel. – Észszerű keretek között mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez a kút működjön. Még a hiba sincs meg, és már 600 ezer forintjába került az önkormányzatnak. Most úgy néz ki, hogy sok millió forint, amíg eljutunk addig, hogy lehet valamit kezdeni a kúttal. Azt kizártnak tartom, hogy szivattyúzással, pénzért adjuk a vizet. Keressük a megoldási lehetőségeket, és észszerű pénzügyi keretek között elmegyünk addig a határig, amikor azt mondjuk, hogy most már nincs értelme tovább keresni. Van pályázati lehetőség úgy, hogy a kutat bevonjuk a központi park megújításába. Egyébként is a tervek között szerepelt a kút környezetének modernizálása, a térburkolat szebbé tétele. Magánemberek javasolták, gyűjtsünk adományokat, rendezzünk jótékonysági bált. A feltárásnak meg kell történni, amit pedig a téma szaktekintélye mond, azt el kell fogadni. Ebbe beletartozik akár az új kút fúrása is. De hogy annak a vize feljön-e, hiszen nincs a mélyben a rétegnyomást adó gáz, továbbá az a víz milyen érzékszervi minőségű lesz, azt nem tudjuk – fogalmazta meg kétségeit Pálfi Tamás.

CH