
Dróntámadás rongálta meg a Krími hidat

Helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak, miután az éjjel újabb csapás érte a létesítményt.
A híd állapotáról, amelyről hivatalos tájékoztatás nem hangzott el Moszkvában, Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes november 17-én, kedden jelentést tett Vlagyimir Putyin elnöknek. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrorcselekmény címén büntetőeljárást indított, miután a létesítményben "szerkezeti károsodás" történt. Ennek mértékét a hatóság nem nevezte meg.
Az ukrán hadsereg hétfőre és keddre virradóra csapást mért a hídra. Az első hatására károk keletkeztek a híd közúti részén, és a járműforgalmat csak váltakozó irányban tudták helyreállítani. A második következtében ukrán források szerint megsérült a híd szerkezete, és leomlott a közúti hídtest egyik hajózható árkádja.
"Husznullin jelentést tett arról, hogy folyik a helyreállítás részletes tervezése és a munka időkeretbe foglalása. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy a hidat helyre fogják állítani, és még jobb lesz, mint korábban" - jelentette ki Peszkov.
A szóvivő nem zárta ki, hogy Kijev a Krím elcsatolása jelképének tekintett híd elleni támadást szándékosan az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) sencseni csúcstalálkozója elé időzítette, amelyen Putyin találkozni készül Donald Trump amerikai és Hszi csin-ping kínai elnökkel.
Szergej Akszjonov, a Krím orosz vezetője délután bejelentette, hogy a hídon újraindították a vasúti forgalmat. Az orosz közlekedési minisztérium szerint a vonatok egy vágányon közlekednek, a másodikon helyreállítási munkálatok folynak.
Mihail Razvozsajev, Szevasztopol orosz kormányzója közölte, hogy a Krími híd közúti részének lezárása miatt a hatóságok alternatív logisztikai megoldásokat dolgoznak ki a személygépkocsi- és az autóbuszforgalom számára. Közölte, hogy a leállás nem befolyásolja a kikötőváros ellátását, az oda irányuló áru-, élelmiszer- és üzemanyag-szállítások folytatódnak, mivel a hidat ezekre gyakorlatilag nem vették igénybe.
A félsziget elcsatolása után megépített, az orosz szárazföldet a Krímmel összekötő, 19 kilométer hosszú - ebből 7,5 kilométer vezet a tenger felett -, stratégiai jelentőségű közúti és vasúti híd ellen a háború kezdete óta korábban két sikeres ukrán támadás történt. 2022 októberében a hídon felrobbantottak egy robbanóanyaggal megrakott teherautót, aminek következtében több hídköz megsemmisült, 2023 júliusában pedig tengeri drónok támadták a hidat. Mindkét támadásnak voltak polgári áldozatai.
A Krími híd Oroszország és Európa leghosszabb hídja. Tervezett áteresztőképessége évi 14 millió utas és 13 millió tonna áru.


















































