Bóka: kutyanehéz, küzdelmes évek állnak előttünk

Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről, valamint a Terror Háza Múzeum bezárásával és átrendezésével szembeni ellenállásról is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták október 23-án.

A rendezvény délután fél három előtt Szűcs Gábornak, az esemény házigazdájának köszöntőjével és a Himnusz közös eléneklésével indult.

A fideszes képviselő, aki "Szabad Magyarországot" feliratú pulpitus mögött beszélt, a mai helyzetet 1956-hoz hasonlította, hangsúlyozva, hogy 70 éve az 56-os hősök egy olyan rendszer ellen küzdöttek, amely az ÁVH-n keresztül tartotta rettegésben a lakosságot, ma pedig ismét egy ilyen szervezettel találják szemben magukat. "Csak most álnéven fut (...) nagyjából ennyi különbség van a régi és az új kommunisták között" – fogalmazott, hozzátéve, hogy ma "ismét vissza kell szerezni a szabadságunkat". A Fidesz által új ÁVH-nak nevezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalra utalva azt mondta: ennek ugyanaz a célja, mint "régi ÁVH"-nak, a politikai ellenfelek kiiktatása és az egypártrendszer megszilárdítása.

Azt is mondta: április 12-én volt egy "reprezentatív közvélemény-kutatás", amely alapján közel két és fél millió a Fidesz-KDNP tábora.

"Isten tartson meg minket legalább ilyen számban" – hangoztatta. Bátorságot is kérnek – tette hozzá – mondván, "ha a 15 éves Mansfeld Péter szembe mert szállni Hruscsov tankjaival, akkor nehogy már mi ne merjünk ezeknek ellenállni"! Ezt követően gyermekei kíséretében színpadra lépett Hankó Balázs felesége, és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ügyében letartóztatásban lévő férje levelét olvasta fel.

A volt innovációs és kulturális miniszter azt írta: "politikai foglyok" lettek, mert a nemzeti és a keresztény kultúra mellett álltak ki, de a börtönből is a szabadságért vívják a harcot, "értetek és veletek".

Hankó Balázs kiállást kért, hogy "jusson el minél többekhez az igazság, nem vagyunk mi sem és ti sem bűnösök". Azt kérte, hogy az összefogás szimbólumaként hordják a piros-fehér-zöld karkötőt és minden este 9 órakor imádkozzanak.

Felszólalt az eseményen Áder János, korábbi köztársasági elnök, aki az 1956-os forradalmat megelőző eseményeket felidézve arról beszélt, hogy a magyar társadalomnak 1948 és 1956 között elege lett a hazugságból. Részletesen felidézte az október 23. és november 4. közötti időszak eseményeit, hangsúlyozva, 1956 megingatta a szovjet birodalmat, megrengette a világot, és megrendültté tette a világ szabadságszerető népeit. A forradalom hőseire emlékezni közös felelősségünk, a 301-es parcellában egy szál virággal, egy néma főhajtással, egy-egy csendben elmondott imával – tette hozzá.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy 1956 hősei elbukva is győztek és az ő győzelmükből sarjad ki a "mi szabadságunk". Kiemelte, nemcsak emlékezni és emlékeztetni akarnak a múltra, hanem üzenni is akarnak a jövőnek, hogy ne feledjék, a legnagyobb dolog a szabadság. Hallgatóságának azt üzente: ne hagyják, hogy a zsarnokság mondja meg, hogy mi a szabadság. "Mi pontosan tudjuk, kik vagyunk és meg is akarunk maradni annak, akik vagyunk: magyaroknak, a szabadság nemzetének" – fogalmazott. Bóka János 1956 októberét történelmi pillanatnak nevezte, kiemelve, az a dicsőséges két hét megmutatta, hogy nincs szabadság függetlenség nélkül, mert csak független hazában lehetünk szabadok. Megmutatta, hogy a magyar nemzet erős kötelék, megtartó sorsközösség és mi csak magyarként lehetünk szabadok – tette hozzá.

Rámutatott, 1000 éves történelmünk azt tanítja, hogy a szabadságunkért mindig meg kellett harcolnunk, azt ki kellett vívnunk, meg kellett őriznünk, így van ez ma is, mert a szabadságnak voltak, vannak és lesznek ellenségei.

Szabad országban nem állítanak fel politikai rendőrséget, a hatalom nem fenyeget senkit letartóztatással, nem mutogatnak embereket bilincsben és vezetőszáron a hatalom utasítására, nincsenek politikai foglyok, nem akarják felszámolni az ellenzéket és nem akarnak újra egypártrendszert építeni – mondta. Szerinte a szabadság ellenségei mindig rejtőzködtek, így volt ez 1956-ban is, amikor arctalanul lőttek a pesti lányokra és srácokra, de a szabadság mai ellenségei is elfedik arcukat és ma is gúnyt űznek a szabadságból. Kiemelte: 70 évvel ezelőtt úgy űztek gúnyt a szabadságból, hogy az újságjukat Szabad Népnek nevezték el, miközben a nép minden volt, csak szabad nem.

Szerinte most úgy űznek gúnyt a szabadságból, hogy azt mondják, jobb egy birodalom alattvalójaként élni, mint Magyarország polgáraként, hogy a múlt teher, a hit béklyó, a család pedig kolonc, a tulajdon bűn és ha sokat dolgozol, fizess még többet, "pont, mint a kommunisták", akik ellen 70 éve fellázadtak a magyarok.

Bóka János kijelentette: a szabadságot és Magyarország függetlenségét ma is meg kell védeni. Ezt senki más nem fogja megtenni helyettünk, sem más hatalom, sem Brüsszel, hiába hívták meg a helytartók főnökeiket a nemzeti ünnepre – fogalmazott. A frakcióvezető a Parlamentben rendezett ünnepi ülést ócska komédiának nevezte, és hozzátette, nincs dolguk velük, ők inkább lengyel és olasz barátaikkal ünnepelnek, akik pontosan tudják, mit jelent a büszke európai nemzetek szabadsága. Bóka János azt mondta, "kutyanehéz, küzdelmes évek" állnak előttük, de együtt sikerülni fog, mert "ti számíthattok egymásra és Magyarország is számíthat ránk". "Építsük együtt a szabadság köreit, emeljük együtt magasra a szabadság zászlóját" – hangoztatta.

A Fidesz-KDNP megemlékezésén felszólalt Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum leváltott főigazgatója is, aki a múzeum bezárásával és átrendezésével szembeni ellenállásra szólított fel. Azt mondta: szükség van 1956 hőseire, mert ők a bizonyosság arra, hogy az igazság végül mindig győzedelmeskedik. Szerinte ugyanakkor ma is vannak olyanok, akik "el akarják orozni a pesti srácoktól és lányoktól a világrengető történelemformáló tetteiket", és "megint azzal próbálkoznak, hogy elhazudják nemzeti forradalmunkat, amit hőseink a magyar szabadságért és nemzetünk függetlenségéért vívtak, és be akarják zárni, át akarják rendezni a Terror Háza Múzeumot." Hozzátette, vitát akarnak rendezni a kommunizmus áldozatairól és a tettesekről, és bizottságokat akarnak összehívni, hogy új szempontok alapján döntsenek arról, ki maradhat a tettesek falán.

"Ne hagyjuk!" – szólított fel, hozzátéve: "nem fogjuk hagyni azt sem, hogy újra a Népszabadság mondja meg, hogy mi az igazság."

Schmidt Mária felidézte, hogy Wittner Mária 1956-os szabadságharcos egy olyan '56-os lyukas zászlót ajándékozott a Terror Háza Múzeumnak, amelynek közepébe Krisztus arcát hímezte. "Remélem, nem dobják ki" – jegyezte meg. Hangsúlyozta: hősökre ma is szükség van, mert "bármelyik nap hívhat bennünket a haza. A közös szívdobbanások kapcsolnak össze bennünket. Dicsőség a hősöknek, (…) ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak" – fogalmazott.

A Fidesz-KDNP megemlékezésén a résztvevők megtöltötték a Bem teret, ide érkeztek meg az 56 Lángja Alapítvány által szervezett zászlómenet résztvevői is, akik pénteken délelőtt a Műegyetem rakparttól indultak a Bem tér felé. A szervezők közlése szerint a meneten 1848 méter hosszú magyar nemzeti zászlóval és székely zászlóval tisztelegtek a forradalom hősei előtt.

Az alapítvány azt követően jelentette be, hogy zászlómenetet szervez, hogy a békemenetek szokásos szervezője, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) szeptember 18-án azt közölte: korainak tartja az október 23-ára kezdeményezett Békemenet megrendezését.