Béremelés a Debreceni Tankerületi Központban
2024. január 1-jén a pedagógusok átlagosan 32,2 százalékos fizetésemelést kaptak, amely a kormány által meghirdetett hároméves, fokozatos bérnövekedési program része. Ennek a programnak a végcélja, hogy 2025-re a pedagógusok illetménye elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezzel javítva a pedagóguspálya versenyképességét és vonzerejét.
– A január vége mindig különleges időpont, főleg akkor, ha pedagógus-béremelésről is beszélhetünk. Az idei évben 21,7 százalékos béremelésről döntött a kormány – kezdte a február 11-i sajtótájékoztatón Türk László, a Debreceni Tankerületi Központ igazgatója, aki köszönetet mondott a dolgozóknak, iskolaigazgatóknak, kiemelve konstruktív hozzáállásukat, feladatvégzésüket.
Hozzátette, a tankerületnél január 1-től a pedagógus életpályához kapcsolódó illetménynövelés 2045 személyt érint, melyből 1996 fő pedagógus és 49 fő pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott.
– A pályakezdő gyakornokok illetménye 2010-ben 129 500 forint volt, ez 2025-ben 640 900 forintra emelkedett, melyhez 10 600 forint pályakezdés után járó illetménynövekedés is társul. Ezeken túl az egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógusok további 2 százalék mesterfokozatért járó illetménynövekedésre jogosultak. Az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedésben azok a tanárok részesülnek, akik a tantárgy oktatásához megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkeznek, és a jogszabályban meghatározott tantárgyakat tanítják, ezek a matematika, a digitális kultúra, a természettudomány, az integrált természettudomány, a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz – sorolta.
Ezek mértéke 2024-ben a pedagógus esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének pótlék és megbízási díj nélküli összegének 4 százaléka volt, 2025-től a 7 százaléka.
Mindezek mellett nő az esélyteremtési illetményrész összege is, amely a kedvezményezett vagy felzárkózó településeken lévő feladatellátási helyen tanítók, valamint olyan köznevelési intézményben dolgozó pedagógus részére jár, ahol a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakozó, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztőprogram keretébe tartozó feladatot lát el. – Ez nálunk a Nyíradonyi járás hat intézményét érinti. Az itt dolgozók a havi illetményüknek – pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege – húsz százalékával emelet összegű illetményt kap – mondta Türk László, majd egy konkrét példán keresztül vezette le a béremelést.
Egy gyakornok havi illetménye 640 900 forint, ha mesterfokozata van, ehhez jön 12 818 forint. Ha a korábban felsorolt szakmákban tanít, akkor plusz 7 százalékot kap, ami 45 760 forint. Megkapja a pályakezdés után járó illetményt is, ami 10 600 forint, vagyis a fizetése 710 078 forint. Ha halmozottan hátrányos gyerekekkel dolgozik, akkor plusz 20 százalékot kap, ami 142 016 forint, és ha netán osztályfőnök is lesz, akkor ehhez jön 58 450 forint. Vagyis a teljes fizetése 910 544 forint.
Természetesen a többi pótlék is emelkedik, így az osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői, tanszékvezető megbízási díj, a munkaközösség-vezetői megbízási díj, a gyógypedagógai pótlék, a diabéteszellátási pótlék, a nemzetiségi pótlék.
Türk László elmondta, a illetményemelkedések és az új életpályamodell célja, hogy vonzóbbá tegyék a pedagóguspályát a fiatalok számára, továbbá növeljék a pályán maradó tanárok számát. – A pedagógus életpálya biztos befektetés a jövőbe, a tanári hivatás választásával ugyanis a leendő pedagógusok az alap és középfokú oktatási intézményekben vállalhatnak munkát, amelyhez a kezdő tanárokat is kiemelten támogató béremelés is hozzájárul – közölte.
Pósán László országgyűlési képviselő beszélt a sajátos nevelésű igényű gyerekek megnövekedett számáról, a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokról és arról is, mekkora szerepük van a tanároknak a gyerekek fejlődésében. Visszaemlékezett a digitális oktatás nyújtotta kihívásokra, a problémák leküzdésére. – Ötven évvel ezelőtt nem volt ennyi ilyen-olyan kategóriába sorolható gyerek. Megvoltak a működő családmodellek, nem volt ennyi bizonytalanság, mint ma. Tudjuk, egy gyerek számára a biztonság kulcskérdés. És itt nemcsak a családok széthullására kell gondolni, hanem arra is, hogy a szülő fél a saját gyerekétől. Amikor megkérdezi a szülő, akar-e egy adott iskolába járni, akkor átruházza a felelősséget, miközben a gyerek életkorából adódóan nem képes dönteni – mondta, majd kifejtette, a tanárok béremelésének kérdése Brüsszel hozzáállásán is múlt. A mostani béremelést 90 százalékban hazai forrásból, 10 százalékban pedig uniósból oldják meg. – Az uniónak nem kellene béremelést fizetnie, ebben igazuk is van. De az uniós pályázatok utófinanszírozással történnek, a számlák benyújtása után van egy hosszú huzavona, mielőtt kifizetnék a pénzt. Mi pedig nyilván szeretnénk, ha ez a kifizetés mielőbb megtörténne. Közben zajlik a gazdaságfejlesztés, az épületek felújítása, melyeket elindítanak az önkormányzatok, a kormányzat, melynek finanszírozása hazai költségvetésből történik, melyet később uniós forrásból elszámolnak. De amikor egy projektet menet közben Brüsszelben felfüggesztenek, akkor ez a pénz nem folyik olyan ütemben vissza a költségvetésbe, mint kellene.
