A Debreceni Egyetemmel is „számháborúztak” az Országgyűlésben
A napirend előtti felszólalások és a napirend elfogadása után a képviselők a felsőoktatás átalakításáról szóló interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.
Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy a közelmúltban megjelent Center for World University Rankings eredményei alapján magyar egyetem nem került a világ első 500 felsőoktatási intézménye közé. A listán a legjobb a nem alapítványi fenntartású Eötvös Loránd Tudományegyetem (508.) lett, ezt követi az egyaránt alapítványi fenntartású Szegedi Tudományegyetem (590), a Semmelweis Egyetem (670), és a Debreceni Egyetem (812).
A szocialista politikus stratégiai hibának tartja a felsőoktatási intézmények alapítványi fenntartásba adását, ezért azt kérdezte: magyar felsőoktatás hosszú távú érdekeit szolgáló-e az egyetemek alapítványi kiszervezése, és hajlandó-e a kormány újragondolni a magyar felsőoktatás jelenlegi szerkezetét
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter válaszában jelezte: a világon mintegy 30 felsőoktatási rangsor van, a szocialista politikus által hivatkozott egy néhány éve a szaúdiak által létrehozott rangsor.
A meghatározó felsőoktatási rangsorok szerint a megújulás előtt csak hét magyar egyetem volt a legjobb öt százalékban, most 12 van. A Semmelweis Egyetem a top egy százalékban van, az ELTE, a debreceni és szegedi tudományegyetem a top két százalékban, és számos vidéki egyetem, például a Pannon Egyetem is a legjobb öt százalékban van - sorolta.
A tárcavezető azt mondta: a megújult modellben minden második forint teljesítményhez kötődik, a legjobb nemzetközi publikációk száma az elmúlt években ötven százalékkal nőtt, az innovációs és vállalati bevételek számát a vállalatok megduplázták. A műszaki, természettudományos, mérnöki és informatikai területen 63 százalékos a hallgatói létszám emelkedése - tette hozzá, kiemelve, hogy jó irányba halad a magyar felsőoktatás.
Az interpelláló nem fogadta el a miniszteri választ.
