Kedves választó polgárok!

Engedjék meg, hogy bemutatkozzak: Veres Gy. Ferike vagyok, az MSZP képviselőjelöltje, és fiatal vagyok, mert a mi pártunk a fiatalok és a megújulás pártja. Meg a nyugdíjasoké, nehogy mán kihagyjam. Azért írok most maguknak, mert jó lenne, ha rám szavaznának, mert Mestertárki főnök is megmondta, hogy meglepetést fogunk okozni a választásokon, amihez az kell, hogy rám szavazzanak, a fiatal szocialistára. Persze a nyugdíjasok is fontosak. Az alábbiakban közlöm rövid életrajzomat, amiből is látni fogják, hogy az MSZP a jó párt, nem a Fidesz, mert az nem jó párt. A hejesírási hibákért elnézést kérek, de még a régi elvtársak tanítottak az általános iskolában. És ők akkor már elég kedvetlenek voltak, mert jött a rendszerváltás, amikor visszajöttek a nacionalisták.

Életrajzom

1982. február 30-án születtem majdnem Budapesten, illetve attól 213 km-re északkeletre, de azóta mán BKV-vel járok, ismerem az emberek gondjait (apám is utazott buszon, mesélte). Vidám kisgyermekkorom volt (mindig vittem piros szekfűt anyámnak karácsonyra), a XIY. Kerületben kezdtem az iskolát, Külső-Bodogányban folytattam és Csillebércen fejeztem be, de ott már érettségit is adtak. Később gimnáziumba, sőt, főiskolára is beiratkoztam, és már akkor is fiatal voltam, úgyhogy ismerem a fiatalok gondjait. Meg az öregekét is természetesen.
Nyaranként vízi túrákat vezettem, sőt, vízi tábort, sőt, vízhordást is vállaltam. Itt alapoztam meg nyelvismeretem is (magyar szleng, ukrán, cigány alapfok). Már ott kiderült nekem, hogy nagyon szeretek emberekkel foglalkozni, többnyire a fiatalokkal, a középkorúakkal és az idősebbekkel, főleg ha nők és nagy mellük van.
Ezután majdnem letöltöttem a kötelező 9 hónapos sorkatonai szolgálatomat, de aztán nem. Ezt követően elkezdtem a karrieremet, a BKV-nál dolgozom jegyjukasztóként, immár 6 éve problémamentesen. Szinte minden jegyet ki tudok lyukasztani, sőt, manapság már csak oda kell dugni a világító géphez, és az csinál vele valamit, amitől jó lesz. Azt mondták legalábbis.

Miután már akkor sokan mondták, hogy miért nem megyek szocialista politikusnak, távoktatáson (napkeltekor) elvégeztem az Aczél-Bánó féle ideológiai szakiskolát, és olvastam olyan régi mesterektől is, mint valamilyen Gyula meg valamilyen Péter. Most ez nem jut eszembe. Később Feri bácsi és Gordon bácsi (ők is értenek a fiatalok nyelvén), meg persze Ildikó néni (ő meg az öregek nyelvén ért nagyon) is sokat segített. De ekkor még nem sejtettem semmit.
2007. tavaszán kerültem kapcsolatba az MSZP helyi szervezetével (sok fröccsöt kellett inni, behánytam, de jó volt), 2007 nyarától pedig már elnökségi tagként igyekszem elősegíteni a munkát. Főként ifjúsági területen dolgozom, de persze foglalkozom a nyugdíjasok porblémáival is. Ennek fő oka, hogy én vagyok a hely Fiatal Baloldal elnöke is, és szociálisan érzékeny vagyok.

Amennyiben rám adják bizalmukat, nem fognak csalódni: az MSZP a fiatalos megújulás pártja. Meg az öregeké. Én fiatal vagyok, apám meg öreg, tehát mindenhol ott vagyunk, ismerjük, mi kell magyarországnak. Szavazzanak rám, Veres Gy. Ferikére! És soha ne felejcsék el, hogy a Fidesz az nem jó. Köszönöm a figyelmet, most megyek borotválkozni, mert a Mestertárki elvtárs is levágta a kis szexi körbajuszát, én meg mán nehogy mán elüssek a szocialista átlagtól. Márpedig ahogy egyik mentorom mondta: fegyelmezett szocialista politikus az utóbbi 30 évben minálunk nem maradt szegény!

Tóth Csaba Zsolt