Az Országgyűlésben ismét szóba került a debreceni akkumulátorgyár

Az akkumulátorgyárakról, a gazdasági növekedésről és a családtámogatásokról is interpelláltak a képviselők április 29-én az Országgyűlésben. Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte: mit tesz a kormány a környezetszennyező akkumulátorgyárak megfékezése és a jövőbeni üzemi balesetek megakadályozása érdekében. A gödi Samsung-gyárban, valamint a bátonyterenyei, az iváncsai, a komáromi, a debreceni és a szigetszentmiklósi akkumulátorfeldolgozó, illetve -gyártó üzemekben történt balesetekre hivatkozott, hangsúlyozva, hogy ezek kockára teszik dolgozók és a környéken élők biztonságát is.

Hozzátette: bár a kormány azt állítja, hogy Magyarországon a legszigorúbbak a környezetvédelmi előírások, a Samsung gödi gyára öt éven át környezethasználati engedély nélkül működhetett, nem kötelezték monitoring kutak telepítésre sem, és működése során folyamatosan megszegi a törvényi előírásokat. A mai napig nem tudjuk azt sem, hogyan és honnan került magzatkárosító oldószer a gödi gyár közelében lévő kutakba, illetve a gyár mellett a földekre ömlő szennyvízbe – hangoztatta.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: Magyarországon világos környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, a kormányhivatalok és a hatóságok teszik a dolgukat. Példaként hozta a bátonyterenyei üzemet, amelynek működését a hatóságok felfüggesztették. Elmondta: 2023-ban a munkavédelmi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok országosan körülbelül 9000 hatósági ellenőrzést folytattak le. Jelezte: emellett a kormány idén 100 millió forintra emelte a kiszabható munkavédelmi bírság összegét, valamint idén július 1-től lehetőség lesz másodfokú eljárás lefolytatására a meghatározott környezetvédelmi hatósági ügyekben, így tovább erősödik a jogbiztonság.

Csárdi Antal nem fogadta el a választ, azt cinikusnak nevezte, és azzal vádolta a kormányt, hogy nincs semmilyen válasza az akkumulátoripar káros hatásaira.