Minek ide ennyi karaokeversenyző?
Beindult az utójáték, hallom, jön a Csillag Születik haknija Debrecenbe! A boldogságom határtalan! Hip, hip, hurrá! Lesz bónuszban egy szabad estém kocsmázni. Karaokeversenyzőkre egy forintot is sajnálnék. Sajnos a Megasztár-, X-Faktor- és Csillag Születik-lázban égő kamasz lányok apjaként óhatatlanul is belecsöppenek ezen anakronisztikus izékbe. Nevezzük televíziós showműsoroknak, jóindulattal, a tévé igaz rájuk, a show már kevésbé. Szóval ezek a karaokesztár-csinálók ultra, mega és giga nézettséget produkálnak a kereskedelmi csatornáknak, mert még olyan is rákattan, akivel húsz éve még kifütyültük a playbeckelő senkiket, és aki lediszkósköcsögözött, amiért egy-két évig szerettem a grunge-t, bár szerintem ekkor ő otthon titokban már dallamos skandináv rockot is hallgatott. Változik a világ, puhul a metálszív.
A karaokeverseny (a Wikipédia szerint a karaoke japán vegyülékszó, jelentése: egy zeneszámot az eredeti előadó helyett valaki más énekel) magyarországi televíziós változata józan fejjel meglehetősen nyomasztó produkció. Annyira lehangoló, mint egy rosszul elmesélt vicc. A semmi köré csinálnak egy nagy tupírt, és megkínálják a tévénézőt az elmúlt évtizedek repertoárjából néhány érzelmes dallal. Giccsestét látunk minden szombat este. Az emelt díjas SMS-eket milliószámra nyomják, tovább gazdagítva azokat, akiknek a bőrük alatt is pénz van. A zene drog, mert adrenalint termel. Kész átverés.
A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek legjobb női által előszeretettel látogatott egykori legendás debreceni szórakozóhely, a Perényi utcai fölött nyílt meg az első debreceni karaoke bár úgy cirka tíz éve. Vagy a sokadik, mindegy, nekem az első volt. Örömmel töltött el, hogy mennyi muzikális ember él e honban. Szécsi Pál, Máté Péter, Kovács Kati és Pataky Attila enyhén ittas alteregóit láttam a színpadon. Igen ám, de egy ilyen helyzet, a móka a spontaneitást kívánja. Nem úgy, mint a televíziós karaoke-versenyeken, ahol a Wolf Katik meg Vastag Csabák egy hétig készülnek egy perfomance-ra. Egy hét munka vérprofi énektanárral és koreográfussal, mégis úgy állnak a színpadon, mint akik az öltözőben lenyelték a pótmikrofont. Gagyi, de a nép eszi, félévente mást és mást. "Szépen énekelnek" – szól az érv. "Ha Messi csak futni tudna, nem a Barcában játszana." - mondom én.
Most "gazdagodtunk" egy újabb karaokesztárral, szimpi székely fazon, benne még megvan a lehetőség, hogy összeáll otthon néhány góbéval, és csinálnak egy jó kis bandát, vagy lesz belőle egy háromszéki lakodalmas zenész. Mert karaokeversenyzőként annyi esélye van, mint az elődeinek. Nulla. Hamarosan jön a következő. Az meg más kérdés, hogy legalább a Csillag Születiket meg kéne hagyni karaokementesnek, de akkor ki haknizna a műsor után fél évig? A 100 tagú cigányzenekart nem lehet ugráltatni, az April Project kevés lenne. Apropó! Utóbbi műfajban ők a királyok:
BeA
