Ahol az MSZP esélytelenebb, mint a Lencz-telepen
Azt mondják, a kormány még idén kidolgozza, és terjeszti a parlament elé az új választójogi törvényt. Arra mérget vehetünk, hogy kevesebb lesz a képviselő, mert ezt a kormánypártok és az ellenzék is nagy hanggal követeli, legfeljebb technikai kérdésekben vannak még nézeteltérések. Az is eldőlt már, hogy valamilyen módon a határon túl élő magyarok választójogot kapnak. Készülhetünk tehát arra, hogy 2014-től az anyaországi nyolcmilliónál többen járulnak majd az urnákhoz.
Hogy mennyivel többen, azt egyelőre megjósolni nem lehet. Senki ne gondolja azt, hogy a székely fiatalok jobban érdeklődnek a politika iránt, mint hajdúsági, nyírségi, palóc vagy zalai nemzettársaik. A hetes BMW és 2011-es bikinidivat Csíkszeredán és Marosvásárhelyen is gyakoribb téma a választókorba lépő magyar ifjúság körében, mint a Politikatudományi Szemle aktuális száma, tehát vélhetően csak szülői „terror” hatására mennek majd el szavazni, ha „olyanok” a szülők. A korábbi választásokon ugyanis többször regisztráltak az országos átlag alatti szavazókedvet a többségében magyar lakta székelyföldi megyékben, tehát a közélet iránti lelkesedés foka ott sem az eget verdesi.
Mindenesetre furdalt a kíváncsiság, hogy ha a határon túl élő magyarok választójogot kapnak, akkor hova teszik az X-et, megkérdeztem hát a facebookos és iwiwes ismerősöket, száztizenkilencet. A felmérés természetesen nem reprezentatív, de azért beszédes. Huszonkilencen (kb. 25 %) válaszolták azt, hogy nem érdekli őket a politika, sem a romániai, se a magyarországi, nem mennek el szavazni. Ketten (2,38 %) mondták: erdélyi magyarként nem formálnak jogot arra, hogy beleszóljanak a magyarországi politikai események alakulásába, tehát semmiképpen sem szavaznak, bár nyomon követik a Magyarországon zajló politikai folyamatokat. A bizonytalanok mintegy tíz százalékot tettek ki. Abban bizonytalanok, hogy Orbán Viktor pártja adta-e vissza a magyar állampolgárságukat, mert ha igen – ezt majd 2014-ig kiderítik –, akkor arra fognak szavazni, „Gyurcsányra semmiképp”. A többség, 72 százalék egyetlen pártra szavazna, a Fideszre.
A megkérdezettek közül többen kikérték maguknak a kérdést, utalva 2004. december 5-re és a „23 millió románra”. Az MSZP azóta a gonoszság szinonimája a Székelyföldön, és egyetlen szavazatot sem kapott. A Jobbik is csak egyet, ami azért a meglepetés erejével hatott. Úgy tűnik, a Hargita lábától nézve nem menő a budapesti mélymagyarkodás. Az LMP-ről szó sem esett, de jegyezzük meg, hogy 0 szavazattal, holtversenyben végzett az MSZP-vel a harmadik helyen.
Ez volt a Cívishír rögtönzött közvélemény-kutatása. Mi annyi konzekvenciát levontunk, hogy az MSZP-nek Erdély-szerte nem kell majd kampányolnia, mert esélytelenebb, mint a Lencz-telepen, de legalább megspórol egy rakás pénzt.
Cs. Bereczki Attila
