Civil kurázsi: lopott-e vagy sem, elfogadták a stratégiát
Azzal, amit állítólag ellopott, vagy legalábbis többször eladott a készítője, a közbeszerzésen kiválasztott Controll Holding Tanácsadó Zrt. A „lopás” híre tegnap bukkant fel a helyi blogszférában, mára pedig már országos hír lett belőle. A hirszerzo.hu például részletesen beszámol arról, hogy „debreceni és NFÜ-s pénzekből fizetnék ki annak a civilstratégiának a legújabb variánsát, amelyet nagyon hasonló formában már legalább két város megvásárolt. A tanulmányt készítő cég már nagyjából száz városnak adott tanácsokat” – írja a portál.
Az együttműködést szolgálná
Az mindenesetre az előterjesztésből is kiderül, hogy noha Debrecenben ezernél is több civil szervezet van, ezek közül mindössze 14 véleményezte a stratégia tervezetét, miután 16-ot kerestek meg vele egyáltalán. Ez azért nem sok. Az pedig, hogy a közbeszerzésen kiválasztott Controll Holding Székesfehérvár és Salgótarján után Debrecennek is gyakorlatilag ugyanazt adta el, kínos. Illetve Somogyi alpolgármester szerin „nem elegáns”.
A Cívishír tudósítója szerint az alpolgármester előterjesztése az önkormányzattal jelenleg még hiányzó együttműködést szolgálná. Azt a célt, hogy az eddig nem egységes kapcsolatot most valóban élővé, együttműködővé tegyék a debreceni önkormányzattal. Szerekes Antal jegyző felszólalásában megerősítette: az a pénzösszeg, amit ennek a stratégiának a felállítására fordítottak, nem csak erre az egy projektre irányult; hanem mindenre, ami a munkaerőpiac erősítésére, a humánerőforrás még szilárdabbá tételére irányul.
A javaslatot – négy ellenszavazat mellett – végül elfogadta a testület.
A lakosság is követi az inflációt
Emelkedik a temetkezés díja (4,5 százalékkal), mint ahogy a kéményseprésé is (3,5 százalékkal) – miután elfogadta az erről készült határozatot a testület, mondván: a lakossági árakat az inflációhoz kell kötni. Az ülésen előkerült a debreceni önkormányzat háromnegyed éves költségvetése is. Hisz' közeledik a 2010-es év vége, el kell számolni. Az okmányból kiderül: a bevételi és a kiadási oldal nem egészen egyezik egymással. Kérdés, hogy azok a nagyberuházások, amelyeket ebben az évben valósítottak meg (mint a nagypiac vagy az új színház, ami pedig még nincs is kész) mennyiben felelnek meg a város teherbírási képességének. Papp László alpolgármester erre reagálva próbált rávilágítani a különbözőségekre. Azt mondta: mivel az utóbbi években központi költségvetési forrása nem volt az önkormányzatnak, így igyekeztek inkább európai uniós fejlesztési tervekben gondolkodni. Kósa Lajos polgármester pedig azt mondta el, hogy már írásbeli javaslatként szerepel az Országgyűlés előtt, hogy a Modem – mint országos szerepet betöltő kulturális intézmény – költségvetésének a felét a magyar állam finanszírozza. Ha ezt az Országgyűlés elfogadná, azzal egy nagy mérvű pénzbeli teher kerülne le a városigazgatás válláról.
Na de miért nem ül a debreceni a DKV járataira?
A Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) költségkiesése most is témájául szolgált a közgyűlésnek. Az augusztusi döntés ugyanis, mellyel kimondták: ezer forinttal megkönnyítik a tanulók és nyugdíjasok bérleteinek árát, nem hozta meg a várva várt eredményt. Azóta se szállnak többen a DKV járataira, sőt a 2010 szeptemberi utasok száma semmivel sem volt magasabb az egy évvel korábbi utasadatok számainál. A vitában ennek az okait is keresték, s végül arra jutottak: mindennek a túl magas bérletár az oka.
