Nívódíj a debreceni Csokonai Nemzeti Színháznak
A rangos elismerést Műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció kategóriában nyerte el a történelmi épület, amely az elmúlt években teljes rekonstrukción ment keresztül. A Csokonai Nemzeti Színház épületének felújításáért kapott díj azt is mutatja, hogy Debrecen az épített örökségére is nagy hangsúlyt fektet, óvja és védi azt – jelentette ki Puskás István alpolgármester a helyszínen tartott sajtótájékoztatón január 15-én. Mint mondta, ennek egy igazi emblémája ez az épület, amelynek felújítása körülbelül másfél éve fejeződött be, és amelynek eredményeképp egy, a kortárs megoldásokat az épített örökség megóvásával ötvöző épület született. Hozzátette, a cívisvárosban nem ez az egyetlen nívódíjjal rendelkező épület, ugyanis a korábbi években az Aquaticum Strandfürdő, a Debreceni Nemzetközi Iskola, valamint a Debreceni Egyetem Élettudományi Központ épülete is megkapta az elismerést.
A városvezető emlékeztetett, hogy a debreceni önkormányzat a tavalyi évben egy, kifejezetten az épített örökség megóvását szolgáló programot indított, amely az idei évben folytatódik.
Mint mondta, az előző évben ennek köszönhetően indult el a Szent Anna – Batthyány utca sarkán lévő társasház felújításának a projektje, melyet a város jelentős, 200 millió forintos összeget támogat. Megjegyezte, 2025-ben a Svetits-bérházzal terveznek hasonló együttműködést. Puskás István hangsúlyozta, ezek mellett kiemelt feladat a helyi védettségi épületek számának a növelése és a helyi védettség kiterjesztése. Kiemelte, az a céljuk, hogy óvják és védjék a város épített örökségét. Hozzátette, a Csokonai Teátrum a debrecenieknek egy igazi közösségi tere lett, amely megmutatja azt országnak, világnak és magunknak is, hogy mit is jelent debreceninek lenni.
A sajtótájékoztatón Tisza András tervező, valamint Bakos Miklós, a HUNÉP Zrt. vezérigazgatója is részt vett. Bakos Miklós felidézte, hogy a színház felújítása az átvétele pillanatától kezdve egy különleges feladat volt számukra. Mint mondta, a 150-160 éves múlttal rendelkező épület rekonstrukciója nem egy hétköznapi projekt volt és az első perctől kezdve minden együttműködő partnerük, alvállalkozóik és a saját kollégái is ezzel a fegyelemmel és áhítattal álltak hozzá a munkához. Megjegyezte, a felújítás szakmai szempontból is nagy kihívásnak számított, hiszen olyan technológiákat építettek be, amivel nagyon ritkán találkoznak nemcsak ők maguk, de az európai építőipar is. Bakos Miklós példaként említette meg a világszintű színpadtechnológiát, valamint mindazokat a műszaki megoldásokat, amelyek a top kategóriába tartoznak a színjátszásban.
Kovács Péter építészmérnök a múltat felidézve elmondta, hogy a Csokonai Teátrum 1865-ben átadott épületét egy fiatal építész tervezte, az akkori kor építéstechnológiája, műszaki eszközrendszere viszont nem volt olyan magas fokú, ezért bizonyos hátrányok maradtak utána, ahogy az idő múlt. – Maga a színház olyan intézmény, ami műfajában is folyamatos átalakuláson megy keresztül, nagyon sok kritériumnak kell megfelelnie, többek között abban is, hogy az mennyire akar megfelelni a mai kornak – jegyezte meg.
Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen igazgatója betegsége miatt személyesen nem tudott jelen lenni az eseményen, de levélben üzent a résztvevőknek. Ebben többek között arról írt, hogy a megújult színházban nemcsak az előadások, hanem színművészek által vezetett színházbejárások is vonzzák a látogatókat. – Ahogy nézőink a dualizmus korát és a régi Debrecen eleganciáját élhetik át a nézőtéren, úgy színházunk műszaki munkatársai a 21. század igényeihez illeszkedő modern színpadtechnikával dolgozhatnak nap mint nap – húzta alá a direktor.
