Látókép bekerült a kormány horgászstratégiájába
A Tisza, a Tisza-tó, a Kőrösök és a Maconkai-víztározó mellett a Látóképi-tározót is az országos jelentőségű – Dunán inneni – halgazdálkodási vízterületek közé sorolja a kormány által nemrég elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia. Ez azért fontos, mert a programban szereplő vizek horgászturisztikai fejlesztéseire mintegy 25 milliárd forintot terveznek elkölteni 2030-ig. A gyakorlatban ez – többek között – látogatóközpontok, tanösvények, kiállítóhelyek, horgászkikötők, sólyák, stégek, esőbeállók, tűzrakóhelyek, vizesblokkok, szemétgyűjtők, parkolóhelyek kialakítását, a vendéglátás, az online szolgáltatások, a szakképzett horgászvezetés fejlesztését jelenti.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) és a kormányzat koprodukciójában létrejött 200 oldalas stratégia elfogadásáról és megvalósításáról 2024 novemberében döntött a kormány. Vezérelve, hogy környezetileg és gazdaságilag fenntartható mennyiségben, minőségben legyenek elérhetők a horgászturisztikai szolgáltatások, amelyeket lehetőleg a vízi- és a kerékpáros turizmussal is összehangolnának. Mindez nemcsak azért fontos, mert hazánkban 2023 végén 948 ezer regisztrált horgászt tartottak számon, akik közül 526 ezren az állami horgászjegyet is kiváltották.
Hanem mert a horgászokat nem törte meg különösebben se a koronavírus-járvány, se az infláció (ár- és díjemelések), továbbá e hobbi nem korlátozódik egyes területekre.
Ezt jelzi, hogy a horgászszövetségi szakrendszer szerint 2024-ben 481 nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre lehetett jegyet váltani. Szintén tudható, hogy az előző évben 256 halgazdálkodási hasznosító összesen több mint 650 ezer területi jegyet értékesített. A legtöbbet a Balatonnál vásárolták, azután a Kőrösök vidéke, majd a Ráckevei Duna következik.
Az sem igaz, hogy a horgászat az öregek sportja, hiszen a pecások döntő többsége középkorú, ráadásul tavaly 90 ezer 18 év alatti váltott állami horgászjegyet. A 2022-es fogási naplók szerint egy horgász átlagosan 20 napot töltött a vízparton, míg egy kérdőíves felmérés alapján átlagosan 44 százalék távozott hallal (az évi kifogott mennyiség átlagosan 20,4 kilogrammra jött ki).
A külföldi horgászok száma sem elhanyagolható, 2023-ban az állami és a turista állami horgászjeggyel rendelkezők száma meghaladta a 37 ezret. Közülük a legtöbb osztrák, román és szlovák állampolgár.
Ami Hajdú-Bihart illeti, 2023-ban mintegy 23 ezer regisztrált horgászból 18 ezer váltott állami és turista állami horgászjegyet; a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége 11 ezer 458 területi jegyet értékesített. Ez utóbbi országosan a tizennegyedik legtöbb, valójában nem számít soknak. Ebben persze semmi meglepő sincs, hiszen a Debrecen környéki kedvelt horgásztavakban évek óta nincs víz.
Az országos jelentőségű halgazdálkodási vízterületek közé a Debrecentől 10 kilométerre lévő Látóképi-víztározót is beemelték. Így jó eséllyel ide is jut majd valamennyi abból a mintegy 25 milliárd forintból, amelyet a 2030-ig szóló horgászstratégia keretében terveznek elkölteni a legkülönfélébb dolgokra. Bár a dokumentum a Látóképi-víztározó fejlesztését nem határozza meg konkrétumokban, annyi kiderül, hogy a debreceni önkormányzattal közösen korszerű horgászközpontot és rendezvényteret alakítanának ki a félsziget végén található 3 hektáros területen. Ezzel nemcsak a rendszeres nemzetközi horgászversenyek lebonyolítását segítenék, hanem gasztronómiai programok, fiataloknak szóló horgásztáborok, kirándulások szervezésére is lehetőség nyílna.
A 60 hektáros – mai formájában 1982 óta üzemelő – Látóképi-víztározót a Keleti-főcsatorna táplálja; a halgazdálkodási jogot 2016-ban a debreceni Ponty Centrum Horgász Egyesület kapta meg a MOHOSZ-tól. A 6,5 kilométeres fejleszthető partszakasszal rendelkező tározó vízminősége kiváló, a táplálékbázis gazdag, a halállomány gyarapszik és kapitális példányok is horogra akadnak. A tározó tisztaságára jellemző, hogy még az erre kényes édesvízi medúza is megél benne, egy másik különlegessége a kilencvenes évektől fogható pisztrángsügér.
A kiadott éves területi horgászjegyek mellett 7 ezer feletti a napijegyesek száma, közel felük sportjeggyel pecázik, vagyis a catch and release („fogd ki és engedd el”) elvét követi. A víz a bojlisok számára is kiváló. Az elmúlt években halőrház épült be- és kiléptetési ponttal, két kilométert meghaladó zúzott köves út épült, fásítottak stb.
A hajdú-bihari horgászok számára közelebbi országos jelentőségű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek között találjuk a Tiszát, a Tisza-tavat, a Körösöket és a Maconkai-víztározót.
A Tisza esetében a stratégiaalkotók még csak ott tartanak, hogy „jelentős feladatuk lesz az alkalmas fejlesztési pontok megtalálása”, miközben leszögezik, a jó adottságokkal rendelkező folyón a horgászat fejlesztése a térség szempontjából megkerülhetetlen jelentőségű. Hozzáteszik, egyre nagyobb gondot okoz a vízhiány, emiatt a legfontosabb – a fenntartható tájgazdálkodás érdekében – a többletvíz megtartása tározókkal.
A 127 négyzetkilométeres Tisza-tó értéke horgászati szemmel a változatos vízrendszer és az, hogy még nincs jelen a tömegturizmus. A stratégiaalkotók a halgazdálkodás jövőjét egyes lejáró hasznosítási szerződések miatt bizonytalannak nevezik. Tavaly 2 és fél ezer hajdú-bihari horgászott a tavon.
A Körösök vidéke – Fekete-Körös, Fehér-Körös, Kettős-Körös, Hármas-Körös, Sebes-körös, Hortobágy–Berettyó-csatorna, Berettyó – a hazai vízi turizmus egyik központja, a legtisztább folyók közé tartoznak, halbőségük nemzetközi összevetésben is jelentős. 2023-ban több mint 3 ezer hajdú-bihari horgász lógatta a zsinórt a felsorolt vizek valamelyikében. A kormány főleg a vízparti infrastruktúrára és kommunikációra költene a térségben.
A Bátonyterenye melletti Maconkai-víztározó sokakat vonz a szomszédos megyékből, de még Debrecen környékéről is járnak oda horgászni. Nem csoda, hiszen hosszú évek kitartó munkájával nemzetközi hírű, sokszínű, rekordfogásokban gazdag horgászparadicsom terül el a Mátránál. A tervek szerint az évtized végéig korszerű horgászközpont, rendezvénytér épül és gasztronómiai rendezvényeket is kínálnának.
Ratalics László
