Szolgálunk és verünk!
Forradalom van! – mondta a barátom gyermeki lelkülettel öt évvel ezelőtt, majd annyira beleélte magát Gyurcsány buktatásába, hogy Pestre ment 2006. október 23-án. Hazatérvén ő használta először a kifejezést: rendőrterror. Hej, ha levédettük volna! Hősünk – a továbbiakban Töhötöm - inkognitóját rendületlenül őrzöm, tudniillik a debreceni sportélet jeles alakja, és ebben a nagy zűrzavarban sosem lehet tudni, mikor kerül ismét hatalomra Gy. Ferenc valamelyik pártjával, márpedig emberem szakértelmére a magyar sportnak még évtizedekig nagy szüksége van. Minek kockáztatni, ha nem muszáj? Szóval Töhi nagy elánnal győzködött engem is, hogy tartsak vele Böszme-diktatúrát dönteni („Mindenki hozzon magával még egy embert!”), de nem értettem, minek akkor Budapestre menni, amikor nem játszik ott a Loki? Most már nálunk is van szmog és dugó – a Füredi és a Kishegyesi reggel és délután tiszta Hungária körút –, tehát a vízfej semmi olyat nem kínál, amiből ne lenne itt is dögivel. Inkább főzzünk slambucot! – dobtam be Töhinek egy igazán forradalmi ötletet a nemzeti ünnepre, de ő a pesti flasztert választotta.
Másnap feldúlva mesélt a „rendőrterrorról”, törött csontokról, vérző fejű emberekről és embertelen tömegoszlatásról. Ott volt az Astoriánál, mert akkor még fideszes volt, s nem fanatikus jobbikos, mint most. Az az érzésem támadt, hogy Töhinek agyára ment a Gyurcsány-fóbiája, a nagy októberi forradalma, és hát az ember illúzió- és hisztériakeltésre egyébként is hajlamos hajnaltájt sok sör után, mert a magyar rendőr – még ha néha korrupt is, meg simlis –, azért nem töri el ártatlan ember csontját, főleg nem öregasszonyokét. Ugye?
Hát, nem a lóf_szt!
Hetekkel később derültek ki az aljasságok, Töhi már akkor jól mondta, hogy a randalírozókat szándékosan tolták rá a Fidesz-nagygyűlésre, és tényleg. Aki ezt legjobban tagadta, gyorsan kitüntették. Nem csak a fejeseket, hanem a kápókat is. Mint például azt a fakabátot is, akit tegnap ítélt 1 év 8 hónap börtönre a Fővárosi Ítélőtábla. Az Astoriánál helyszíni rendőrparancsokként annyira buzgónak bizonyult, hogy eltörte egy járókelő ujját. Jutalmul alezredessé léptették elő, majd vastag nyugdíjjal lelépett biztonsági főnöknek az egyik budapesti bevásárlóközpontba. Ugyanennek az embernek a rebiszes egysége verte véresre a Blaha Söröző vendégeit 2006. október 23-án, azt „véletlenül” nem tudni, ki rendezte át Révész Máriusz országgyűlési képviselő ábrázatát. Szolgálunk és verünk! Meg lövünk is. A Rebisz peren kívül fizetett ki 4,5 millió forintot annak az embernek, akit az Astoriánál lőttek szemen. A szájpadlásán keresztül vették ki a másfél centis gumilövedéket, mely az arccsontját is szétroncsolta. Ő megvakult, az állásából kirúgták, a rendőr pedig él, mint Marci Hevesen, mert „az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható”. Heller Ágnes, a rendkívül okos és művelt filozófus meg azt mondja, senki sem lőtt.
Társadalmunknak van egy egészen különös torzulása. Kerüld a rendőrt, az a biztos!
Cs. Bereczki Attila
