Jézus Vona Gábor bűnét is felvitte a keresztre
Minden ügy, ami a Jobbik kapcsán az utóbbi hetekben került napvilágra, nyilvánvalóan a párt legfontosabb tőkéjét, a hitelességét ásta volna alá, ha az elkötelezett Jobbik-szavazókat holmi piszlicsáré ügyekkel meg lehetne ingatni sajátos meggyőződésükben, hitükben. De nem lehet. A jobbikos rendíthetetlen és nem ismer bocsánatot. Döntött, és kész! Jobbikosból sok van, vagy inkább rengeteg. Amerre csak nézek, jobbikost látok. Az Attila-napi vendéglistám alapján nem a Fidesznek áll a kétharmad, hanem Vona Gáboréknak. Közvéleménykutatók az én bulimra nem járnak.
A környezetem jobbikosai annyira szervilisek, hogy azt is simán lenyelték, amikor Vona Gábor „elfelejtett” szidni Debrecenben egy bizonyos multit, pedig azért jött, még 2008. május 6-án. A történet sokatmondó.
Szép idő volt, jól emlékszem, napsütéses, szélcsendes, tüntetésre abszolút ideális. A Jobbik első embere egy helyi gárdista megmozdulást érkezett erősíteni. Az akció apropóját az adta, hogy az akkori munkáltatóm – a nyomtatott sajtó piacát eme régióban uraló multinacionális vállalat – elbocsátott egy látássérült magyar kollégát. A gárdisták szépen felvonultak a Csapó utca elején, jöttek a szimpatizánsok is, Vona Gábor pedig elmondta, hogy multik amúgy szemetek, mert előszeretettel alkalmaznak fogyatékkal élőket a foglalkoztatásukért járó állami támogatás miatt, de annak lejárta után megválnak tőlük. Hallottuk még, hogy a „multinál a magyar ember csak rabszolga, látástól vakulásig dolgozik, éhbérért, szabadságra nem mehet, beteg nem lehet, magyar nő nem vállalhat gyereket, mert azonnal kirúgják” Elhangoztak a beszédek, hazamentek a legények.
A lényeg, hogy Vona Gábor csak úgy, általánosságban mondta a magáét a multikról, egészen konkrétan a vak legényt kirúgó lapkiadó vállalatot még jól meg is dicsérte, mondván, hogy az különb, mint a többi, melyről példát kéne venni. Ennek a valóságtartalmát én meg nem erősítem, de nem is cáfolom, a volt kenyéradóimat nem minősítem, egyébként a fél Debrecen már dolgozott nekik, a másik fele pedig ezután fog, tehát előbb-utóbb mindenki tapasztal.
Mindenesetre, ha nincs a legendás Turmix Bár a Csapó elején, nem is tudom, hogy dolgoztuk volna fel a sokkot. Hirtelen rendesen összezavarodtunk, együtt jobbikosok és nem jobbikosok. A városi tévések szívták a legnagyobbat, potyára vették elő a kamerát. Azt hitték, valami nagy durranást örökítenek meg, csak ők sem tudták, hogy Vona Gábort – talán félúton Budapest és Debrecen között – felhívták telefonon. „Tájékoztatták” arról a cseppet sem elhanyagolható állapotról, hogy aki ellen éppen tüntetni készül, az a nyomtatott sajtó piacán abszolút monopol helyzetet élvez a vadkeleten, főleg Debrecenben, de még azon túl is, Komáditól Záhonyig, meg Ártándtól Sajószentpéterig. Szóval egy ilyen hatalmas médiabirodalomnál nem érdemes kihúzni a gyufát, mert – ne adj’ Isten – megmakacsolja magát, s bojkottot hirdet, ami politikailag nem túl jó.
Nos, Vona Gábor jól döntött, szerintem, még ha némi opportunizmus is vezérelte közben. Egy, a parlamentbe igyekvő párt első emberének nem kell mindig az elvhűség bajnokságán diadalmaskodni. Azért rövid távon nem jár se ország, se hatalom, se dicsőség, parlamenti mandátum meg pláne. A helyzet annyira bizarr, hogy a Jobbik-hívek az elnöküknél sokkal, de sokkal következetesebbek. Jöhet itt elő bármilyen ügy, leszbi pornós, pénisznövelő részeges, melegek közt parádézós, mindegy, ők kitartanak „mindhalálig”. Az elszámoltatás vágya tombol. Aki pornózott meg takarodjon!
Egyebek mellett azt sem értem – főleg nagypéntekenként –, hogy keresztény hitvallást és erkölcsiséget hirdetve, hogy feledkezhet meg a megbocsátásról az, aki Adjon Istent köszön? Az Írás szerint Isten csak akkor bocsát meg, ha én is megbocsátok. Amit a Nikki Miller néven alakító gárdista kapott a „radikális jobboldalhoz” közel álló bloggerektől és fórumozóktól a nagyhéten, az minden, csak nem keresztényi. Paráználkodott, ami súlyos bűn, de megtért a lelkem! Minek korholni érte? Istenre esküdött. Mária Magdaléna is bűnös asszonyból lett az apostolok apostola. Jézus az ő bűnét is felvitte a keresztre, a Vona Gáborét is, mindannyiunkét.
Cs. Bereczki Attila
