BÚÉK, de semmi önsanyargatás!

Egyébként felettébb érdekes, hogy az újévi fogadalmak szinte kizárólag az életmódra korlátozódnak, mégpedig egészségügyi szempontból. Szellemi, erkölcsi, morális megújulásról nem esik szó. Ki hallott már olyat a környezetében, hogy „január elsejétől többé nem csalom meg az asszonyt!”? Az újév első napjától senki sem akar a felvilágosodás eszmetörténeti kategóriájában elmerülni vagy a költészetben új utakat találni, esetleg megtanulni deriválni. A célkitűzés között Camus Magánya sem szerepel, csak a kockás has, a narancsbőrmentes hátsó és füstmentes tüdő, mert az újévi fogadalmak a rendszeres éves egyszerűsített számadás következményei. Ha az ember tökéletes harmóniában él a szellemi képességeivel, erkölcsével, akkor minek azokat háborgatni? Legszembetűnőbb gyöngeségeink fizikai természetűek, mert arra a fürdőszoba tükör nap mint nap kegyetlenül emlékeztet, és csak ritkán vágják a képünkbe, hogy „te tuskó!” A jövendő újratervezése meglehetősen silány, fantáziátlan, de legalább őszinte és becsületes.

A Szilveszter egyébként is egy különös ünnep. Az időt ünnepeljük. Azt, hogy telik. Mintha valami karmikus küldetésünk lenne benne, és a kijózanodás szomorúságának megyünk elébe, amikor bombasztikus lerészegedést tartunk az idő múlásának tiszteletére. Mert mi ilyen furcsa lények vagyunk. Meg olyanok, hogy egyesek képesek józanul is baromira idegesítők lenni. Apropó! Sokan gondoljuk most azt, hogy ha el kell olvasnunk egy szilveszteri versikét SMS-ben, akkor megnyúzzuk magunkat élve, besózzuk az eleven húsunkat és vonat alá vetjük magunkat, de még előtte megkérjük Dzsudzsák Balázst – éppen itthon tartózkodik –, hogy a legendás balosával jó rúgdosson körbe legalább háromszor, majd ismételje meg. (Szolgálati közlemény: rosszmájú ismerőseimnek üzenem, hogy minden SMS-t olvasatlanul törlök!)

Az új esztendő legtöbbünknek semmivel sem lesz jobb vagy rosszabb, mint az előző volt. Nem nyerünk lottón, de nem is veti ránk magát a gonosz, törekvéseinkben pedig ugyanannyian és ugyanazok fognak gátolni, mint 2010-ben. Nem kell attól sem félni, hogy az élet megszokott rendje, az egyensúly felborul: a korrupt politikusok és más pitiáner gengszterek tovább tömik a zsebüket közpénzből, bennük rendületlenül bízhatunk. Újév napja csak kiindulási pont, egy illúzió az idő végtelenségében, ahogy Wass Albert írta. Most jön a fogyókúra, az absztinencia, az antinikotinizmus, a megjavulás. Kegyetlenül nehéz lesz kibírni vízkeresztig. Tovább már önsanyargatás lenne, lélekromboló. Isten őrizzen attól!

Cs. Bereczki Attila