A Loki, az más!
A Bajnokok Ligája-szereplésében az volt a legnagyszerűbb, hogy a Loki által a magyar foci ismét nemzeti üggyé vált. Ez a sport az egyetlen, mely ebben a hazában milliók örömforrása tud lenni. A „nemzeti ügy” azért komoly fogalom, mondják itt már a génkezelt kukorica tilalmára is, biztosan teljes joggal, és szerencsére ez a nemzet annyira buzgó, hogy még azon kívül is sok-sok ügye van – például a pálinkafőzés, a Barátok közt és Benkő csajozása –, de az elmúlt hónapokban a DVSC volt a „legnemzetibb”, mert annyi embert mozgatott meg, amennyire ebben az országban senki és semmi más nem képes.
Ebben a kis honban az utóbbi esztendőkben a „magyar foci” mint szitokszó szerepelt a közéletben, pedig semmi bűne nem volt, mert ha sikeresen ötvöződik a szabad világ selejtje (gyenge edzők, béna, olcsó futballisták) és a szocializmus kori lepusztultság (infrastruktúra), akkor az a közeg a velejéig romlott, és nem sülhet ki belőle semmi jó. Itt a mai napig annyi minden szab gátat a fejlődésnek, hogy a helyzet, a jövő eleve reménytelennek tűnik, de minimum fatálisnak. Ebből az állapotból tudott a mi Lokink kitörni, és nagyot alkotni. Nagyobbat, mint az Őszödi Böszme 2006 őszén, mert az övé csak háromnapos csoda volt a világsajtóban, a Lokié pedig háromhónapos. Hogy nullpontos lett? Na és? Én arra fogadtam a sorsolás után, bevallom, hogy még gólt sem rúg. Ezennel hivatalosan is elhatárolódom saját magamtól!
A BL-kaland által semmivel nem lettünk okosabbak, de felért egy maratoni hosszúságú orgiával, hogy ott lehettünk. A meccsekre való készülődés, a sikerélmény utáni vágyakozás szárnyakat adott, és nem vágott hátba a felismerés, hogy az ellenfelek sokkal jobban tudnak focizni, mert azzal tisztában voltunk. Megesett, hogy a Loki olykor ötlet, csatár és spiritusz nélkül játszott, de futballozott őszintén, nyílt sisakkal, szemre tetszetősen is. Kapott bugyuta gólokat, de lőtt parádésakat! Beállított egy negatív csúcsot, de mégsem lett a mezőny leggyengébbje, mert az izraeli Maccabi dupla nullájánál többet mutatott, és ugyanannyi gólt rúgott, mint a Liverpool, és többet, mint a Juventus! Ebben a sorozatban sztárcsapatok is égtek már meg, például 8–3-ra (a Deportivo Monacóban) és 7–1-re (az AS Roma Manchesterben), ezekhez képest a két 4–0 és az 5–2 nem is olyan rossz.
Az év csapata egyértelműen a Loki, és nem az U20-as válogatott, mely hivatalosan is jelölt erre a kitüntető címre, s melynek sikerén felbuzdult itt az egész ország – egyébként teljes joggal –, csak éppen az a gond, hogy ifjú reménységeink zöme élettanilag és mentálisan még az NB I-hez sem érett. Lehet belőlük jó focista, meg nem is. Ami biztos: a többség jelenleg nyugat-európai középcsapatnál koptatja a kispadot, így furcsa, hogy egyesek milyen jogon követelik őket a felnőtt válogatottba. A vb-bronzérmes csapat előtt le a kalappal, de akár tetszik, akár nem, az ifi foci nem a FUTBALL, a kőkemény, milliárdos biznisz, modernkori gladiátorokkal. Mi tudjuk, mert ott voltunk! Hála a Lokinak!
Cs. Bereczki Attila
