Valló világ

A Való Világgal sem lesz ez másképp. Annyian fogják nézni, mint a nyű. Azokat, akikből most még 11 ezer van – eddig ennyi szerencsevadász jelezte, önként ott lenne a valóságshow 4. szériájában. Kolosi Péter programigazgató a témában az origónak szavát adta; a lényeget kiszűrve: szeptember 1-jén becsukják az ajtót a jelentkezők orra előtt, kezdetét veszi a paradicsom válogatása, közben pedig mindjárt kész a könnyűszerkezetes ház (a terep eleve megvolt, csak másra használták, a közmű rajta van, az engedélyezések folyamatban), a buli még 2010-ben műsorra kerül. Az RTL-es főmufti úgy nyilatkozott, a reality 80 százalékban olyan marad, amilyen volt – a maradék 20 százalék Stohl András lehet, mert a műsorvezető személyéről egyelőre nem született döntés. (Kolosi egyébként Stohlt a börtönviselt Kiefer Sutherlandhez hasonlította, mondván, a 24 sztárját sem írták ki a sorozatból, amiért a valóságban verekedett, ittasan vezetett.Mert nem hagyták volna a nézők. És hát Buci társadalmi elutasítottsága kisebb, mint ahogy a lapok írják...)

Úgy tűnik tehát, 2004-ben a Való Világot félfövésben bedugták a fagyasztóba, most pedig előkapják a konyhakész árut. A minőséget majd eldönti a néző. Az ízről felesleges beszélni: a magyar torkán minden létező falat kéjutazik. Minél ártalmasabb az áru, annál jobban (v)eszik. És annál drágább. Említett internetes orgánum elővigyázatos számmisztikája alapján a Való Világ most annyiba fog kerülni, mint egy év a Barátok köztből – vagyis másfél milliárd forintba. Hogy meddig tart majd a villakukk, azt is csak saccolni lehet: az első 3, a második 5 hónapig, a harmadik már fél évig ment – nagyon gyanús, hogy egy évre csukják be őket. Kedvezménnyel, börtönmunkával sem lehet szabadulni – az idő előtti távozáshoz is a néző kell.

Nem, nem őket sajnáljuk, hanem a körülményeket. Mert oké, hogy Amerikában mindez show és biznisz. Magyarországon viszont nagyon konkrét éhkopp: hitelmentes lakáshoz, autóhoz, egyáltalán pénzhez jutni lassan már csak úgy lehet, ha az ember mások vacsorája előtt egy kicsit leégeti magát. És valószínűleg inkább a nyereményért vadultak be mind a 11 ezren, mint a hírnévért. (Ha Molnár Anikóból indulunk ki, neki talán jobb lett volna, ha Pomázon megmarad kis ő-nek, mert – bár megjárta a Playboy-t, Amerikát és Havas kanapéját – összesen két mellre emlékszünk belőle. Hah, mondhatnánk, másnak még annyi sem jut. Ez az ő profitja a villából.

S hogy majd kiket nézhetünk? Az hamarosan eldől. A személyiségszabászat beindul. Kell egy szakadt farmeros laza, egy félprofi rúdtáncos, neki néhány rúd, egy tökéletes szépfiú, egy balhés, egy lassúvíz, egy hangoskodó-megmondó, egy cuki, egy meleg filozófus, egy vagány-amúgy komplexusos, egy szőke, és kész. Na meg kell egy olyan is, aki megnyeri. Aki mindent visz. Ilyen egyszerű. Mert legenda csak egy van.

Hopsz, az egy másik adó.

Bereczki-Csák Helga
csak.helga@civishir.hu