Krampuszok a Campuson
Én ezt most ugyan kihagytam, de kíváncsi lennék, mennyire loptak, raboltak, feszítettek fel a Campus-feszten az arra hajlamos egyének. Legutóbbi fesztiválom két éve volt, a Duna-kanyarban, sátorban, a kocsitól kábé kétszáz méteres távolságban, kerítéssel elválasztva. A vécére menet vagy a koncertre tartva persze nem vittük magunkkal mindig az összes értékünket, bármikor benézhettek volna a sátorba bárkik, s vihettek volna magukkal valamit. De fura módon semmink se tűnt el, senki hozzánk nem szólt, ha nem akartuk, békén hagytuk egymást a vagyontárgyával, lóvéjával együtt. Nem ez lehetett viszont a tapasztalata a helyi rendőröknek, már ami a Campust illeti. A kezdete előtt ugyanis kiadtak egy közleményt, amiben a saját – sokszor érthetetlen, de szórakoztató – bikkfanyelvükön arról tájékoztatták a fesztiválra készülőket, hogy itt, a krampuszon, bizony szoktak bűnt elkövetni.
„A korábbi, nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényeken szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy számítani kell ittas személyek által elkövetett garázda cselekményekre, rendbontásokra, illetve a megnövekedett személy- és pénzforgalom miatt megszaporodhatnak egyes bűncselekmények, mint például zseblopás, alkalmi lopás, gépjárműfeltörések.” Magyarán szólva pár sör legurítása után feloldódnak a gátlások a bűnözésre hajlamos egyénekben is, és (ezt a tapasztalatok mutatják!!!) ilyenkor lehet, hogy elindulnak lopni. Persze nemcsak a sör az oka mindennek. A rendőrség azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy „a szórakozni vágyók is sokat tehetnek áldozattá válásunk megelőzése érdekében.” A ragozás kicsit megcsúszott, hiszen mindenki leginkább a saját áldozattá válásának megelőzése érdekében cselekedhet, de ezt most ne firtassuk. A lényeg úgyis az, hogy a „nagy tömeg, a zsúfoltság okozta szoros testi kontaktus tettre sarkallja a zsebtolvajokat, ezért fontos, hogy előzetesen fokozott védelmet biztosítsunk értékeink számára.” Vagyis a brifkót, papírokat, bankkártyát tegyük a belső zsebbe vagy a tatyó test felőli oldalába. Ha mégsem tudjuk elkerülni az áldozattá válást, akkor pedig jobb, ha legalább nem akaszt nagyot a tolvaj, azaz ha a pénzüket kisebb címletekben, több helyre dugdossuk el. Aki pedig olyan lúzer, hogy a kártyája mellé odaírja a pin kódját is, az megérdemli…
Majd úgyis készül egy mérleg, amiből kiderül: volt-e zsebtolvajlás, autófeltörés, sikeres bűnüldözés, számottevő tettenérés, megelőzés. Merthogy fesztivál volt, az biztos, s hogy jó is volt, az sem kétséges. Az pedig, hogy egyébként a „szoros testi kontaktus” a zsebtolvajláson kívül mire sarkallta még az embereket, úgyse kerül be a rendőrségi jelentésekbe.
B. Gergely Krisztina
b.gergely.krisztina@civishir.hu
