Kicsiben és nagyban

Azon a településen, ahol én élek, hat embert lehetett a testületbe voksolni. A helyre 26-an jelentkeztek, de a kampány meglehetősen lassúdad volt. Főleg az utolsó héten dobták be magukat az aspiránsok a postaládákba, akadt köztük ismerős, de volt, akit életemben nem láttam, se boltban, se falunapon, se az orvosi rendelőben. Mégis azt kérte, szavazzak rá. Nem szavaztam.

A hat helyre értelemszerűen hat név mellé lehetett keresztet tenni. Nekem hármat sikerült meggyőződéssel támogatni, ebből kettő megkapta a lehetőséget az önkormányzati munkálkodásra. A harmadik viszont elbukott, talán azért, mert olyan társasághoz csatlakozott (ha csak egy kampány erejéig is), amelyik zöld ésszel – vagy tán ész nélkül – hadakozik az elkerülő út ellen, szót emel a négyes melletti szervizút aszfaltozása kapcsán, nehogy már simán menjen itt bármi is. Az emberek többsége pedig már unja ezt, elege van az ellenállókból, s így azokból is, akik közös plakáton hirdetik magukat velük. A bocskaikerti képviselők testülete hat plusz egy fő, ebből kettő fideszes, három független és egy jobbikos – utóbbi kapta egyébként a harmadik legtöbb szavazatot. A Fidesz korábbi fölénye tehát megszűnt, még a polgármesterrel együtt is három-három-egy az arány.

Máshol persze, főleg a nagyobb városokban tarolt a Fidesz, a debreceni eredményük például nem is hírértékű. Várható volt, sőt elvárt ez a végkifejlet, és a győzelmi éjszakára rendelt, teherautónyi kaja is jogosnak bizonyult. A narancsszínűek országszerte fölényes győzelmet arattak, bár néhány helyen sebet ejtettek rajtuk a szocialisták. Hajdú-Biharban például öt településen kapott újra bizalmat az MSZP polgármestere, többek között a bűnpártolással vádolt, s a kampányban nagy sajtót kapott, polgári Tóth József is. Ha valaki, hát ő igazi győztesnek érezheti magát, két koccintás között nyugodtan mondogathatja, ha akarja, hogy na ugye! Polgármesterként tér vissza Hajdúbagoson az önkormányzati közéletbe Szabó Lukács, aki annak idején MIÉP-esként hadakozott a helyi hatalommal (nem lehet nem emlékezni vicces kirohanásaira), illetve Hamza Gábor, aki pedig Sámsont veszi be újra.

Összességében nagy meglepetések nem értek minket 2010. október 3-án, egy rendkívüli eseményektől mentes szavazáson vagyunk túl. Orbán Viktor néhány napja azt mondta, nagy támogatás esetén felgyorsítja a kormányzást, tegnap pedig, hogy a most megvalósult nemzeti összefogással felszabadulnak az energiák.

Hát, kedves képviselők, itt az idő – lehet pörögni ezerrel!

B. Gergely Krisztina
b.gergely.krisztina@civishir.hu