Miért a Loki a legjobb csapat?
1. Tekintve, hogy az utóbbi fél évtizedben a csapat már négy bajnokságot nyert, és összesen hatszor volt harcban az aranyéremért, kialakult egy olyan rutin a gárda háza táján, ami a többi alakulatnak egyszerűen nincs meg: a debrecenieknél jobban senki nem bírja idegekkel a hajrát.
2. A drukkerek (és ellendrukkerek) közül sokan állítják, hogy a DVSC-nek a legbővebb a kerete: nos, a többi csapat is hasonló létszámú kerettel dolgozik, minőségbeli előnye persze van a Lokinak, de nem ez számít igazán. A lényeg az, hogy a Herczeg András vezette edzői stáb ebben az idényben ráérzett a rotáció lényegére, és úgy tudta keverni a sorokat, hogy a terhelés ne zilálja szét teljesen a játékosok erőnlétét és pszichés erejlét. A Videoton mestere, Mezey doktor jóval kevesebbszer változtatott a kezdőcsapatán: a végére el is fogyott a szusz (az utóbbi négy meccséből a Vidi csak egyet nyert meg).
3. Bár a debreceni szurkolótábor létszáma és lelkesedése csökkenő tendenciát mutat, amikor kell, megadja a szükséges (vagy még annél is határozottabb) támogatást a gárdának: a bajnoki "döntőn" a közönség volt a legjobb, és ne feledjük, hátravan még a ZTE elleni kupadöntő: az is emlékezetes dzsemborinak ígérkezik.
5. A DVSC ősszel a Bajnokok Ligájában saját erejéből megtehette, hogy közelről, a pályáról szemléli meg, milyen is az európai topfoci. Bár vereségekben nem volt hiány, a BL-ben az együttesbe ivódott fíling és iram és küzdőszellem és gondolkodási gyorsaság itthon nagyon sokat ér: a legtöbb meccsen az ellenfél játssza azt a szerepet, amit a Loki játszott a Bajnokok Ligájában, vagyis hajt, küzd, fogadkozik, vezetést szerez, egyenlít - aztán elbukik, és azt érzi, egy percig se volt esélye.
6. A DVSC-ben minden típusú labdarúgó megtalálható, ami kell egy bajnokcsapatba: van bolondos-fura stílusú (Polekszics) és fiatal, tehetséges kapus (Verpecz), van gyors (Mészáros) és dorogi szén keménységű hátvéd (Kolmósi), vannak dörzsölt (Bodnár, Szélesi) és a szép jövő ígéretétől szárnyaló játékosok (Rezes, Bódi, Szilágyi), vannak egészen kiváló futballisták (Czvitkovics, Rudolf és Feczesin), vannak használható(!) légiósok (Coulibaly, és talán Yannick), és van ikonszerű öregfiú is (Dombi). A csapat korösszetétele is ideális: nem mai kakasok, de nem is pelyhes kiscsibék.
7. Szima Gábor tulajdonos okosan, óvatosan és lépésről lépésre építette fel a klubot: bár az építmény olyan, mint a Sagrada Família (talán soha nem lesz kész), viszont egyre pofásabb képet mutat. A játékoskereskedelem iránya, aránya is megfelelő: jönnek is, mennek is, de mindig maradnak és érkeznek jó futballisták. A légiósválasztás is sikeres többnyire: Sidibe, Kouemaha, Coulibaly egyaránt lutri volt kicsikét, de valamennyi szerződtetése bejött. Ezúton is gratulálunk!
8. Azért is a Loki a legjobb, mert a hazai pálya Debrecenben valóban hazai pálya: innen senki nem nagyon megy el pontokkal, az idelátogató csapatoknak többnyire annyi esélyük van a győzelemre, mint a Tankcsapdának az operafesztiválon. Bár az ősszel az Újpest kis mákkal, nagy szerencsével nyerni tudott a Nagyerdőben, nem ez a jellemző: a legtöbb pontot a DVSC szerezte otthoni körülmények között a bajnokságban, aminél jobb alap aligha van egy bajnoki cím megszerzéséhez.
9. A pénz is fontos: és van. Nem sok (pláne külföldi mércével), de nem is kevés (pláne hazai mércével). A fizetést utalják, a jutattás korrekt, az aranylábúaknak nem kell azzal foglalkozik, miből telik majd benzinre: amíg az Újpest és a Zalagerszeg játékosai ilyen háttérrel szeretnének érmet nyerni (nem fognak), addig a DVSC-t nem fogják tudni megfogni. Mert a pénz nem boldogít, viszont a hiánya boldogtalanná tesz.
10. Végül, de nem utolsósorban: azért a Loki a legjobb magyar együttes, mert akkor is tud gólt elérni, ha a játék képe ezt egyáltalán nem ígéri. Ez a nagycsapatok sajátja, ezt csak ők tudják (rendszeresen) prezentálni. Debrecen csak egy kis pont Európa futbaltérképén: de Magyarországén lassan metropolisszá válik. És ez az egészben a legjobb.
