Kötelező, de szép győzelem
A szurkolók, a játékosok és az edzők véleménye erőteljesen megoszlik arról, hogy van-e olyan, hogy kötelező győzelem. Sokak szerint ilyen nem létezik, tekintve, hogy a sport általános sajátja, hogy bármi megtörténhet. Nagy tömegek hisznek viszont abban, hogy egy jó futballcsapatnak, amelynek fontos céljai vannak, bizonyos meccseket illik megnyerni. Nos, debreceni szempontból pont ilyen volt az amúgy viszonylag attraktív Kecsemét elleni meccs.
A vendégeknél játszottak az ismert, rutinos rókák (Lambulics, Bori, Csordás, Tököli, plusz a légiósok), de a Loki se a Zs-csapattal állt fel: gyakorlatilag a best of-verzió szólt. A nézőket – miután nem volt tévéközvetítés – nem is hagyta érzéketlenül a meccs, viszonylag sokan összeverődtek a stadionban, és azt látták, hogy a hazaiak illő fogadtatást tanúsítva támadólag léptek fel. Igaz, a kecskemétiek sem vették poénra, az első negyedórában Csordás és Tököli előtt is adódott lehetőség. Eseményekben végül is nem voltunk szegények, köztük volt olyan is, aminek örültünk: a 18. percben Kiss Zoli elővette minden évben szokásos bombagólját, és egy pattanás után 26 méterről bezúdította a labdát a bal sarokba (1-0).
A folytatásban csökkent az izgalom mértéke, de miután a DVSC vezetett, ez nem tűnt túl nagy problémának. Pláne úgy, hogy a debreceniek növelték előnyüket: a 33. percben Laczkó „megúszott” a bal szélen, Kulcsárhoz passzolt, aki „vette” a Kabátot. Az Újpestről igazolt csatár 11 méterről, helyzetből, fordulásból a jobb alsóba lőtt, szép gól volt (2–0)! A szünetben így a kötelező győzelem és a papírforma beteljesülésének biztos tudatában pihentetett rá a második félidőre játékos és szurkoló egyaránt.
A szünetben kettőt cserélt az ország Urbányi Pistája, a Loki-drukkerek a nemzetközi szereplés miatti folyamatos utazást tették szóvá, a DVSC pedig újabb gólt rúgott: a 47. percben Coulibaly passzolt Czvitkovicshoz, a joggal népszerű Cicó pedig 12 méterről kapufás góllal tette sanszos lehetőséggé kiütést (3-0). De nem oda Buda, a 49. percben Foxi átemelte Malinauskast, és szép találattal szépített, mintegy érzékeltetve, hogy a Kecskemét annyira nem rossz csapat (3-1).
Az utolsó félóra arról szólt, hogy most akkor fölényes, vagy „csak” tutibiztos debreceni győzelem születik: a vendégek meg is kezdték az ilyenkor szükséges kínlódást (Urbányit elkülték a kispadtól), ám ettől a Kecskemét nem lett bajnok, a Loki meg nem lett utolsó. Coulibaly kihagyta a szokásos ziccerét, Foxi viszont a 74. percben duplázott, Tököli szép egyéni akciója után szorossá tette a meccset, még egyszer megerősítve, hogy a Kecskemét komolyan gondolja (3-2).
A hajrában fokozódtak az indulatok, Tököli a kapott sárgája és egy lesbeintés után reklamált (mintha láttunk volna már ilyet), a bíró ki is szórta, úgyhogy a vendégek 10 emberrel töltötték el az utolsó perceket. A Loki pedig úgy gondolta, hogy akkor ne is legyen vita: Czvitkovics és Kabát is megkétszerezte a góljai számát, biztosítva, hogy a hazai siker mégis fölényes legyen (4-2, 5-2). Kiss Zét is kiállították, de a teljes boldogsághoz így is már csak egy dolog kellett, Dombi Kicsi nagy gólja: a legnépszerűbb Loki-játékos 16-ról csavart a ficakba (6-2).
Tudják, egy jó futballcsapatnak, amelynek fontos céljai vannak, bizonyos meccseket illik megnyerni: szép volt, fiúk!
Labdarúgó NB I., 3. forduló.
DVSC-TEVA-Kecskemét 6-2 (2-0).
Oláh Gábor utcai stadion, 6000 néző. Vezette: Farkas Á.
Debrecen: Malinauskas – Bernáth, Komlósi, Mijadinoszki, Laczkó - Kulcsár (Varga J., 54.), Czvitkovics, Kiss Z., Szakály P. (Dombi, 76.) - Coulibaly, Kabát. Klubmenedzser: Herczeg András.
Kecskemét: Holczer - Némedi (Simon, 65.), Balogh B., Lambulics, Farkas I. - Bori, Litsingi, Ebala, Szavics (Csukics, 46.) - Csordás (Foxi, 46.), Tököli. Edző: Urbányi István.
Sárga lap: Kiss Z. (67.), ill. Tököli (67.), Ebala (75.).
Kiállítva: Kiss Z. (88.), illetve Tököli (78.).
Gól: Kiss Z. (18.), Kabát (33., 85.), Czvitkovics (47., 84.), Dombi (91.), illetve Foxi (49., 74.).
