Bódi Ádám jobbosától rettegjetek, cerberusok!

Cívishír: – Álmodik arról a futballista, hogy a 90. percben bevarrja a ficakba szabadrúgásból, ezzel három pontot szerez a csapatának, s hőssé válik.
Bódi Ádám: – Én nem vagyok egy álmodozós, ábrándozós típus. Két lábbal a földön járok. Nem hősként, hanem ügyeletes pontrúgás-felelősként kellett odaállnom a labda mögé Kecskeméten. Hasonló szög volt, mint a Fradi ellen, bíztam benne, hogy ismét jól eltalálom, és akkor utat talál a kapuba a rövidnél. Bejött.
Cívishír: – Két meccsen hoztál hat pontot. Le a kalappal! A mögöttünk hagyott futballidényben miért titkoltad, hogy ilyen jobb lábad van?
Bódi Ádám: – Nem igazán volt alkalmam pontrúgásokat elvégezni, mert az a feladat Czvitkovics Péternek jutott. Nincs ezzel semmi gond, Péter egy kiváló rúgótechnikájú futballista, már sokszor bebizonyította, én pedig még újonc voltam.
Cívishír: – Lehet, hogy jobb lett volna benned bízni?
Bódi Ádám: – Ezt nem tudom, nem az én tisztem véleményezni. A mindenkori edző dolga, szíve-joga eldönteni, hogy ki végezze el a pontrúgásokat. Kondás Elemér bízik bennem, ez megtisztelő, én pedig próbálok élni a lehetőséggel.
Cívishír: – Látjuk, Rezes a helyettesed.
Bódi Ádám: – Nem a helyettesem, inkább a partnerem a szabadrúgásoknál. Megbeszéljük, kinek fekszik jobban a szög.
Cívishír: Mi történik akkor, ha mindketten rúgnátok? Ki a főnök?
Bódi Ádám: – Nincs főnök. Akkor is ugyanúgy körülbelül fél perc van rá, tehát dönteni kell. Nem szoktunk hajba kapni.
Cívishír: – Ég benned a vágy, hogy tizenegyest is rúgj?
Bódi Ádám: – Bármikor, bármilyen körülmények között vállalnám, de a büntetőzésben előttem van a hierarchián Szakály Péter és Adamo Coulibaly is. Tehát amikor Eli bá’ a meccs előtt megkérdezi, hogy a tizenegyest ki vállalja, akkor mi hárman szoktunk jelentkezni, azaz rám akkor kerülne sor, ha Péter is, Adamo is lemondana róla.
Cívishír: –Van valami megérzésed a Videoton-meccsre?
Bódi Ádám: – Persze, magabiztos győzelmet aratunk. Kint lesz 10 ezer ember, a fergeteges hangulat pedig remélhetőleg jó hatással lesz ránk. Nem is gondolok másra, csak közönségszórakoztató játékra és győzelemre. Mint tavaly, amikor 3–1-re nyertünk a Vidi ellen.
Cívishír: – Tényleg, milyen a csapat belülről? Miben jobb, mint ez előző idényben?
Bódi Ádám: – Sokkal gyorsabb és egységesebb. Én azt érzem, hogy gyorsabb emberekkel vagyok körülvéve, ezáltal lendületesebb a csapatjáték, sokkal könnyebben támadunk vissza, vagy éppen visszaérünk a középpályáról védekezni, ha a helyzet úgy kívánja.
Cívishír: – Ez a négyből négy győzelem most meglepetés nektek, vagy már nyáron éreztétek, hogy valami jó sülhet ki a felkészülésből?
Bódi Ádám: – Én már tavasszal éreztem, amikor Kondás Elemér ült a kispadra. Sokan dolgoztunk a kezei alatt, ő tökéletesen ismeri képességeinket, és tudja, mit lehet kihozni ebből a társaságból. Bízunk benne, figyelünk rá, érti a futballt.
Cívishír: – Akkor cél a bajnoki cím!
Bódi Ádám: – Ha engem kérdezel, akkor egyértelműen, mert bár a csapattal szembeni hivatalos elvárás a dobogós helyezés és a nemzetközi kupaszereplés kivívása, mi a csapaton belül tisztában vagyunk azzal, hogy a közönség nem érné be a bronzéremmel. Bevallom: én se.
Cívishír: – A Lokinak volt egy fergeteges ballábasa, aki nagyon sokra vitte, most van egy jobblábasa, aki hasonló karrier előtt áll?
Bódi Ádám: – Nekem még nagyon sokat kell dolgoznom ahhoz, hogy Dzsudzsák Balázs nyomába érjek. Számomra az ő szorgalma, hozzáállása, labdarúgás iránti alázata példaértékű.
Cívishír: – Igaz, hogy az U21-es is válogatott, de a felnőtt azért jobban tetszene...
Bódi Ádám: – Azon vagyok, hogy oda bekerüljek, de nekem nem derogál az utánpótlás-válogatottban játszani. Sőt! Ősszel fontos EB-selejtezők várnak ránk, komoly kihívás lesz ott jól teljesíteni. A címeres mezt mindig büszkeség felvenni. Egyébként az újpesti Lázár esete a példája annak, hogy fiatalon is be lehet kerülni a felnőtt keretbe.
Cívishír: – A bal lábad ugye nem csak támaszkodni való?
Bódi Ádám: – Kétségtelen, hogy a jobb a jobbik, de azért ballal is eltalálom a labdát, no meg a kaput.
Cs. Bereczki Attila














































