Mostoha sorsra jutottak Debrecenben

Hol vannak már azok a szép idők, amikor stabil NB I-es gárdája volt Debrecennek és a városi bajnokságban további negyven csapat küzdött? Ma már még öltözőt sem kapnak a tekések az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban! A mélyrepülés hosszú ideje tart, de Budai Árpád, a megyei szövetség elnöke pontosan emlékszik, hogyan és mikor került vakvágányra a szeretett sportága.
– A Sportcentrum 2000-ben vette át a tekecsarnok üzemeltetését. A tekézőket kizárták az öltözők rendszeres használatából, így a sokan inkább elmentek bowlingozni, mert ott legalább lehet zuhanyozni. Ekkor még 28 csapat versenyzett a városi bajnokságban, jelenleg mindössze 14-gyel rendelkezünk a két NB III-as csapat mellett – panaszolta el a Cívishírnek Budai Árpád, aki már megírta a debreceni közgyűlésnek szánt beszédét, és várja a lehetőséget, hogy civilként felszólalhasson.
Árpi bácsi ugyanis a küzdelmet nem adja fel! Még mindig tervezi, hogy iskolásokkal ismerteti meg a tekézést a testnevelési óra keretein belül, csakhogy eddig még nem talált partnert a városi elöljárók között.
– Ahogy a testnevelési óra keretében úsznak és korcsolyáznak a fiatalok, úgy tekézhetnének is – így az elnök.
A lelkes sportember szerint nem tartható fenn az az állapot, hogy a civilek eleve ki vannak zárva a tekecsarnokból, a Sportcentrum ugyanis egy pályát nem ad ki, csak hatot, az összest, így ha valaki gurítani akar néhányat, az egész csarnokot ki kell bérelnie óránként 7200 forint plusz áfáért.
– Melyik fiatal tudja ezt megfizetni? Így nincs utánpótlás, nincs hobbi sport! – fakadt ki Budai Árpád, aki nem tízmilliókat vár, hanem csak „filléreket”, de leginkább odafigyelést, törődést, jóindulatot remél.
Egyetértettünk abban, hogy mi a debreceni tekések pechje: a városvezetők közül senki sem tekézik!
– Bátonyterenyén több száz millió forintból újították fel a főteret, a polgármester pedig kiszorított a városnak egy nemzetközi szintű tekepályára valót. Tudniillik tekéző! Kósa Lajos régebben néha járt le hozzánk játszani, de amióta a jégcsarnok felépült, nem láttuk – tette hozzá csalódott hangon Árpi bácsi.
Az örökifjú elnök a legutolsó élvonalbeli debreceni tekecsapat sorsát is a vállára vette. Sérelmezi, hogy a Hajdú 09 SC az NB I-be jutásakor, 2010-ben új, nemzetközi szintű golyókat és bábukat vásárolt több mint egymillió forintért, ezeket a csarnokban felszereltette, ám a Sportcentrum mereven elhatárolódott attól, hogy a bérleti díjba beszámítsa a költségeket. Egymillió helyett 160 ezret „laktak le”, ez volt a bérleti díja tíz hazai mérkőzésnek. Közben az egyetlen támogató is kiszállt, így a Hajdú 09 SC visszazuhant az NB III-ba.
A helyzet tehát a tekézők frontján cseppet sem reményteljes, a sportág több sebből vérzik, de legalább még életben van!
BeA
















































